Az egyéni vállalkozók többségének, minden hónapban el kell készíteni, és elektronikus úton benyújtani a járulékbevallást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).
Ez 2022-ben a 2258-as jelű bevallás, amit havi rendszerességgel kell beküldeni, mindig a tárgyhót követő hónap 12-ig.
A szeptemberi hónapra szóló járulékbevallás beküldési és a járulékfizetés határideje: október 12.
A havi bevallás azt is érinti, aki nem főállású egyéni vállalkozó, így a 36 órát elérő munkaviszony sem helyettesíti a nyomtatvány beküldését.
Az egyidejűleg társas vállalkozói jogviszonyban lévő egyéni vállalkozónak, a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek vagy a nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkezőknek is foglalkoznia kell minden hónapban a 2258-as nyomtatvánnyal.
A bevallást akkor is el kell készíteni, ha nem keletkezik fizetendő adó. Ebben az esetben a fizetendő járulék adatok nullásan szerepelnek, de az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni kell.
Kapcsolódó kérdések, amit ti küldtetek:
❓A 36 órás munkaviszony mellett átalányadózást folytató vállalkozónak a 2258-as járulék bevallást minden hónapra vonatkozóan be kell küldeni addig is, amíg az 1,2 milliós jövedelemhatárt el nem éri? Ezt követően havonta kell bevallás és negyedévenként adófizetés?
A 2258-as járulékbevallást be kell adni minden hónapban, akkor is ha kötelezettséget nem tartalmaz. (Elképzelhető, hogy nem keletkezik fizetendő járulékod például: ha a főállásodban megfizetik utánad a járulékokat és az adómentes limit felső határát még nem érted el). Ezt követően pedig a TB és SZOCHO járulékfizetés havonta, míg az SZJA előleg fizetés negyedévente esedékes.
Ki mentesül a havi bevallási kötelezettség alól?
- új katás egyéni vállalkozó
- nyugdíjasnak sem kell járulékbevallást készíteni
- EGT (az Európai Gazdasági Térség az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) közötti szabadkereskedelmi övezet. tagállamban biztosított egyéni vállalkozó
- aki tárgyhó egészében szünetelteti az egyéni vállalkozást, és a szünetelést megelőző időszakra elkészült a megfelelő havi bevallás, a szünetelés további hónapjaira mentesül a havi bevallási kötelezettség alól
Hogyan kell elkészíteni a járulékbevallást?
Mi lesz az adóalapja?
Az egyéni vállalkozó által fizetendő adó alapja, a vállalkozói jövedelem szerinti adózásban a vállalkozói kivét összege.
Az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak, a fizetendő adó összege az átalányban megállapított jövedelem alapján kerül kiszámításra.
Az adóalap megállapításának vannak különös szabályai, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül.
Egy főállású egyéni vállalkozó esetében az adó alapja legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum összege. Ez 2022-ben 200.000 Ft-ot jelent, a garantált bérminimum alkalmazása esetén pedig 260.000 Ft-ot.
Ha a főállású vállalkozó jövedelme alacsonyabb, mint az alkalmazott minimálbér összege, akkor az adót a minimálbér szerint kell megállapítani.
A szociális hozzájárulás esetén a Szocho tv. rendelkezése alapján az adóalapot meg kell emelni 112,5 %-ra. A szociális hozzájárulási adó mértéke: 13%.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
200.000 Ft helyett 225.000 Ft után kell megfizetni a 13%-ott, míg 260.000 Ft alkalmazása esetén ez az összeg, 292.500 Ft.
Kapcsolódó kérdések, amit ti küldtetek:
❓Átalányadózóként a SZOCHO tekintetében a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-a képezi a havonta fizetendő minimum adóalapot. Ha több a bevételem az aktuális hónapban a minimálbér/garantált bérminimum összegénél, akkor is az aktuális összeg 112,5%-a képezi az adóalapot? Vagy ez esetben nem szükséges 12,5%-kal megnövelni az adóalapot.
Főállású átalányadózóként a szociális hozzájárulást havonta legalább a minimálbér / garantált bérminimum 112,5%-a után kell megfizetned, ami 2022. évben 225.000 / 292.500 Ft minimum szocho-alapot jelent. Ha ennél az összegnél magasabb a jövedelem nem kell megnövelni az összeget a 112,5%-ra.
A társadalombiztosítási járulékot is legalább a minimálbér után meg kell fizetni, ahogy a szociális hozzájárulási adó esetében. A társadalombiztosítási járulék adómértéke az adóalap 18,5%-a.
Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes. Ez az összeg 2022-ben 1.200.000 Ft.
Amíg tehát az átalányban megállapított jövedelem nem haladja meg a fenti összeghatárt, addig a jövedelem teljes egészében mentes a személyi jövedelemadó fizetés alól, a minimálbér szerinti járulék fizetési kötelezettség azonban főállású vállalkozóknak fenn áll.
Kapcsolódó kérdések, amit ti küldtetek:
❓Ha jól értem átalányadózás esetén csak a TB és SZOCHO tekintetében szükséges mindenképpen minimum a minimálbér/garantált bérminimum alapján adózni, az SZJA tekintetében csak akkor, ha tényleges bevételem származik. Tehát ha az első két negyedévben volt 6.000.000 Ft bevételem és a harmadik negyedévben semmi, akkor október 12-ig nem kell fizetnem semmi előleget?
Azzal a kiegészítéssel, hogy a szochot a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-a után kell fizetni, jól értelmezed, tehát ha főállású egyéni vállalkozóként nincs bevételed, akkor adót nem, csak járulékokat és szochot kell fizetned. A 6.000.000 Ft bevétel csak akkor igaz, ha 80%-os költséghányadba tartozik a tevékenységed. Ugyanez a 40%-os költséghányad alkalmazásnál, 2.000.000 FT bevételt jelent.
A biztosított főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó tehát havonta a minimálbér után köteles megfizetni a járulékot, akkor is:
- a tárgyhónapban nincs jövedelme
- vagy az átalányban megállapított jövedelme adómentes
- vagy az átalányban megállapított adóköteles jövedelme kisebb, mint a minimálbér
Másodállású átalányadózást választó egyéni vállalkozó mentesül a minimum járulék fizetési kötelezettség alól, az adó alapja a tényleges vállalkozói jövedelem, miután átlépte az adómentes jövedelem keretet.
Mint mindig itt is vannak kivételek
A biztosított egyéni vállalkozó nem köteles minimálbér vagy garantált bérminimum szerint társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt:
- táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
- gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
- csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
- fogvatartott,
- ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.
Mi történik azzal, aki nem jelenteti be október 12-ig, hogy melyik adózási formában folytatja az egyéni vállalkozását?
Gyors emlékeztető: a régi Kata megszűnése okán, az átalányadózás azoknak, akik nem tudják az új Katában folytatni, október 31-ig választható.
Ha szeptember 1 és október 31 között jelenti a döntést az egyéni vállalkozó a NAV felé, az átalányadózói jogviszonya szeptember 1-gyel visszamenőleg jön létre.
De hogyan számoljunk a köztes időszakban?
Mi alapján kell beadni a 2258-as járulékbevallást szeptemberre, október 12-ig ha még nem választott az egyéni vállalkozó?
A NAV állásfoglalása szerint, amíg a régi Katából kiesett vállalkozó nem jelzi az adóhatóság felé az átalányadózás választását, a vállalkozói jövedelem adózás szerint kell megállapítani a saját maga után fizetendő adót.
Ugyanis, ha az egyéni vállalkozó nem választ magának új adózási módot, automatikusan a vállalkozói jövedelem szerinti formában találja magát.
A szeptemberi járulékbevallást ebben az esetben, ha október 12-ig nem történik meg a bejelentés, a vállalkozói jövedelem adózás szabályainak megfelelően kell elkészíteni.
Amennyiben október 12 és 31 között megtörténik a bejelentés a korábbi benyújtott bevallást önellenőrzéssel korrigálni kell.
A fent felsorolt minimális járulékfizetési kötelezettség és mentesülés adózási formától független. Így feltehetőleg a szeptember havi 2258-as járulékbevallás önellenőrzése abban az esetben elkerülhetetlen visszamenőleg, ha keletkezik adófizetési kötelezettség.
Érdemes tehát átgondolni, és ha már eldöntötted, hogy átalányadózóként szeretnéd folytatni a vállalkozásod, ezt jelezni az adóhatóság felé október 12 előtt.
Ha a régi Kata megszűnése óta szünetel az egyéni vállalkozásod, a szünetelés ideje alatt nem vagy biztosított egyéni vállalkozó, nem kell járulékbevallást készítened.
Hol található a nyomtatvány?
A 2258-as nyomtatványt kizárólag elektronikus úton lehet eljuttatni a NAV-hoz.
A benyújtáshoz szükséged lesz az ÁNYK elnevezésű keretprogramra, amit a www.nav.gov.hu oldalról tudsz letölteni. A honlapon találsz telepítési útmutatót és kitöltési útmutatót is a járulékbevallás elkészítéséhez.
