A magyar áfaszabályok alapján az éves 12 millió forintot el nem érő forgalommal rendelkező vállalkozások számára lehetőség nyílik az alanyi adómentesség választására. Amennyiben más tagállamba értékesítene egy alanyi adómentességet választó vállalkozás, akkor ezt az adminisztrációs kedvezményt nem tudja használni, hiszen csak a belföldi ügyletek esetében használható az adómentesség. 2025. január 1-től az alanyi adómentesség már a közösségi ügyletekben is választható egészen a 100 ezer eurós értékhatárig. Ez a változás számos mikro- és kisvállalkozás számára új távlatokat nyit meg, új piacok felé tudja a saját termékeit vagy szolgáltatásait értékesíteni. Vendégszerzőnk, Czöndör Szabolcs a Számlázz.hu Akadémia webinarja után összefoglalja az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.
Alanyi adómentesség jelenlegi szabályai
Az alanyi adómentesség az áfaszabályozás adómentességi lehetőségeinek csupán az egyik – bár nem elhanyagolható – részét jelenti. Az alanyi adómentesség bevételi összeghatárhoz és nem ügylet típusához vagy tevékenységhez kapcsolódik. Éppen ezért nevezzük alanyinak, mivel minden adóalany számára elérhető. Ezen kívül létezik például a tevékenység közérdekű vagy sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységek. Ilyen tevékenységek például számos humán-egészségügyi szolgáltatás, oktatási tevékenységek, pénzügyi szolgáltatások. Például ha egy vállalkozás végez ilyen jellegű tevékenységet is, akkor ebből a tevékenységéből származó bevételek nem is tartoznak az alanyi adómentességi értékhatár számítása alá.
Az alanyi adómentességet egy vállalkozás választhatja a tevékenységének megkezdésekor, vagy pedig december 31-ig a következő naptári év vonatkozásában. Az utóbbi esetben vizsgálni kell, hogy az adott naptári évi és az azt megelőző naptári évi bevétele nem haladja meg a 12 millió forintot. A tevékenység megkezdésének évében a 12 millió forintos értékhatárt arányosítani szükséges a tevékenység végzésének időszakára.
Az alanyi mentesség előnye, hogy főszabály szerint nincs áfa felszámítás az értékesítések után, azonban ezen vállalkozásokat nem is illeti meg az áfalevonás lehetősége. Az általuk kiállított számlákon fel kell tüntetni az alanyi adómentesség tényét, amelyet az adószámában szereplő „1”-es áfakód is jelöl.
Számos alanyi adómentességet választó vállalkozó úgy gondolja, hogy ő nem alanya az áfának. Ugyanakkor az áfaalanyiság a gazdasági tevékenység végzésének tényétől függ, így automatikusan minden vállalkozás áfaalany lesz. Az alanyi adómentesség egy választást jelent, amely jellemzően együtt jár azzal, hogy nem történik áfafizetés. Ezen szabály alól azonban léteznek kivételek, ahogy az áfatörvényben sokszor megszoktuk.
Léteznek ugyanis olyan esetek, amikor az alanyi adómentességet választó vállalkozás nem járhat el adómentesként. A témánk szempontjából a közösségi értékesítés esete fontos, mivel a 2024. december 31-ig hatályos szabályozás alapján az alanyi adómentesség kizárólag a letelepedés országában választható, más tagállamban nem járhat el alanyi adómentesként. Tehát ezeknél az értékesítéseknél áfabevallás és közösségi összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett.
Amennyiben például egy alanyi adómentességet választó vállalkozás akár viszonylag csekély összegben értékesít másik tagállamban, akkor akár jelentős adminisztrációs költségekkel is számolhat. Éppen ezért nem lesz érdekelt a vállalkozás a közösségi értékesítés megkezdésében, mivel az a bevételhez képest akár nagyon jelentős adminisztratív költséget fog eredményezni.
Közösségi alanyi adómentesség legfontosabb szabályai
A legtöbb tagállam alkalmazza az alanyi adómentesség intézményét, melynek maximális értékhatára 85 ezer euró lehet. Azonban ettől az értékhatártól jellemzően sokkal alacsonyabb értékhatárt alkalmaznak a tagállamok, jellemzően 20-50 ezer euró közötti sávban mozognak az alanyi adómentesség értékhatárai. A közösségi alanyi adómentesség bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy például egy magyar vállalkozás a közösségi ügyletei esetén is alanyi adómentes maradjon.
A közösségi alanyi adómentesség kétfajta értékhatárt vezet be: tagállami éves árbevétel és uniós éves árbevétel. Ahogy a nevéből is következik, a tagállami éves árbevétel az adott tagállam által meghatározott alanyi adómentesség felső határát jelenti, amely Magyarországon 12 millió forint (jelenlegi árfolyamon közel 30 ezer euró), Romániában nagyjából 47 ezer euró, Görögországban 10 ezer euró. Tehát amennyiben egy magyar vállalkozás szeretne alanyi adómentességet élvezni az adott tagállamba irányuló értékesítései tekintetében, akkor a tagállami értékhatárokon belül kell maradnia.
Az uniós éves értékhatár pedig egy másik korlátozást jelent, mivel összességében 100 ezer eurónál nem lehet több a vállalkozás árbevétele. Ezen értékhatár átlépése esetén egyik tagállamban sem választhatja a vállalkozás az alanyi adómentességet.
A szabályozás sajátossága, hogy ha például egy magyar adóalany belföldön nem választja az alanyi adómentességet, vagy nem is választhatja (mivel belföldön meghaladja a 12 millió forintot az árbevétele), attól a közösségi ügyletei tekintetében választhatja. Ekkor is figyelembe kell venni a 100 ezer eurós értékhatárt, amelybe a belföldi ügyletei is beleszámítanak.
A közösségi alanyi adómentesség azonban nem automatikus, mivel előzetesen be kell jelentenie a vállalkozásnak ezt a döntését. A tagállami adóhivatal ezen adóalanyok számára egyedi adóazonosító számot bocsátanak ki, amelynek a végződése minden tagállamban „EX”. A vállalkozás által kiállított számlákon ezt az adószámot szükséges szerepeltetni.
További adminisztrációs kötelezettség, hogy negyedévente adatszolgáltatást kell teljesítenie a vállalkozásnak a letelepedése szerinti tagállamban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy magyar vállalkozásnak kizárólag a magyar adóhivatal felé áll fenn az adatszolgáltatási kötelezettsége, mely adatszolgáltatás tartalmazza az értékesítéseinek összegét tagállami bontásban.
Amennyiben értékhatár túllépés miatt nem alkalmazható a továbbiakban a közösségi alanyi adómentesség, akkor erről 15 munkanapon belül külön bejelentést szükséges tenni a letelepedés szerinti tagállam adóhivatala számára. A bejelentéssel együtt különös adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adóalanyt, amelyben az értékhatár túllépéssel érintett negyedév értékesítési adatairól kell számot adnia.
A vállalkozások számára az adatszolgáltatási kötelezettség közvetetten egy nyilvántartás vezetési kötelezettséget is fog jelenteni. Ahhoz, hogy negyedévente tagállami bontásban tudjanak árbevétel adatokat riportálni az adóhivatal számára egy olyan nyilvántartásra lesz szükségük, amelyben ezen az adatok kimutathatók, ellenőrizhetők lesznek. A szabályozásban nem található olyan követelmény, hogy ennek a nyilvántartásnak pontosan mit kell tartalmaznia és azt sem, hogy milyen módszerrel szükséges vezetni.
Praktikus lehet, ha a nyilvántartás az adott tagállam alanyi adómentesség felső határát és tagállami értékesítéseit euróban tartalmazza. Így könnyen látható, hogy tagállamonként milyen messze vagy éppen milyen közel van éves szinten a felső határhoz. Ez a nyilvántartás akár befolyásolhatja a vállalkozás üzleti döntéseit, vagy támogathatja a teljes adóadminisztrációjának az átgondolását is.
Alanyi adómentesség és távértékesítés
A közösségi alanyi adómentesség az internetes kereskedőknek is hasznos lehet, mivel könnyen tudják a termékeiket, szolgáltatásaikat más tagállam vásárlói felé is értékesíteni. Ugyanakkor fontos tudni, hogy ebben az esetben a távértékesítéssel kapcsolatos speciális követelményeket is figyelembe kell venni.
Távértékesítésről akkor beszélünk, amikor egy vállalkozás más tagállamban élő magánszemélynek értékesít úgy, hogy a fuvarozást a vállalkozás szervezi meg. A távértékesítéshez számos sajátos szabályozás tartozik, azonban jelenleg kizárólag a közösségi alanyi adómentesség szempontjából vizsgáljuk meg ezt a különös áfaszabályozást.
Amennyiben egy vállalkozás az összes tagállami távértékesítése nem haladja meg a 10.000 eurós értékhatárt, akkor a saját letelepedési országának szabályai szerint adózik. Egy magyar vállalkozás amennyiben ezt a lehetőséget választja, akkor a távértékesítéseinek teljesítési helye Magyarország. Tehát ez azt is jelenti, hogy ha alanyi adómentességet választott, akkor a távértékesítés ellenértékei beleszámítanak az alanyi adómentes forgalmába.
Nézzünk egy olyan esetet, amikor egy magyar webáruház a környező országokba is értékesít és az alanyi adómentességet választotta! Ekkor külön kell választani a magánszemélynek történt értékesítéseket az adóalanyoknak történt értékesítésektől. Amennyiben nem haladja meg a távértékesítések összege a 10.000 eurót (közel 4 millió forint), akkor ezeket az összegeket úgy kell számolni, hogy belföldön történt az értékesítés. Például ha belföldön értékesített 6 millió forint értékben, a távértékesítés keretében pedig összesen 3 millió forint értékben, akkor ezek az összegek a belföldi alanyi mentes értékesítéseihez számolódnak hozzá. A webáruházban vásárló más tagországi adóalanyok értékesítéseinek teljesítési helye az adott tagország lesz, és az ottani alanyi adómentességi szabályokat szükséges figyelembe venni. Amennyiben a tagállami alanyi adómentességi szabályokba is belefér az értékesítései, valamint a teljes értékesítési volumene nem haladja meg a 100.000 eurót, akkor minden értékesítésénél alanyi adómentes tud maradni.
A távértékesítés során fontos figyelembe venni a 10.000 eurós értékhatárt. Amennyiben átlépi azt, akkor a magánszemélyeknek történt értékesítései után a teljesítési helye a magánszemély vevő lakóhelye, szokásos tartózkodási helye lesz. Még ekkor is megtarthatja az alanyi adómentességet, ameddig az adott tagország adómentességi értékhatára alatt marad az ott teljesült ügyletek vonatkozásában, valamint összességében a 100 ezer eurót nem haladja meg az uniós árbevétele.
Közösségi alanyi adómentesség szabályainak a nyertesei
Az alanyi adómentesség minden esetben a vállalkozás választásától függ. Az is a vállalkozás döntését jelenti, hogy mely országban vagy országokban szeretne alanyi adómentesként eljárni, vagy mely országban vagy országokban pedig áfás adóalanyként. Ennek korlátjait a tagállami alanyi adómentességi értékhatárok, valamint az uniós árbevétel korlátja jelenti. Tehát ezeken a korlátokon belül választható csak az alanyi adómentesség akár a közösségi értékesítések vonatkozásában is.
A választást megelőzően érdemes előzetes kalkulációt készíteni, hogy az adott vállalkozás mennyit nyerhet az alanyi adómentességgel (pl. adminisztrációs költség), vagy éppen célszerűbb az adóelszámolást választania. Az utóbbi eset akkor lehet logikus döntés, amennyiben viszonylag csekély a hozzáadott érték, és jelentős költséget tesznek ki a beszerzésekhez kapcsolódó számlák és az azokban szereplő felszámított áfaösszegek. Alanyi adómentesként a beszerzéshez kapcsolódó áfa nem visszaigényelhető, persze nem is számít fel fizetendő adót. Amennyiben az adóelszámolást választja a vállalkozás, akkor bár megjelenik az áfafizetési kötelezettsége, azonban adólevonási joga is keletkezik.
A közösségi alanyi adómentesség új szabálya egyértelműen azon mikro- és kisvállalkozások számára lehet előnyös, amelyek árbevétele nem éri el az alanyi adómentességi értékhatárt, azonban elkezdenek a Közösség más tagországa felé is értékesíteni. A kezdeti időszakban nem szükséges számukra többlet adminisztrációs költséggel számolni, mivel viszonylag egyszerű szabályokat kell betartaniuk. Ezzel a versenyképességük növekedhet, más piacok irányába is tudnak fejlődni úgy, hogy nem kell számolniuk a kezdetektől jelentős adminisztrációs teherrel. Ez az előny a forgalom növekedésével persze csökkenni fog, és a tagállami és uniós értékhatártól függetlenül logikusabb alternatívát nyújthat az adóelszámolás intézménye.
Egy kisvállalkozás magyarországi forgalma amennyiben bár meghaladja a 12 millió forintos értékhatárt, de ettől még más tagállami értékesítéseinél tudja választani az adott tagállamban az alanyi adómentességet. Ennek a korlátja lehet a 100 ezer eurós értékhatár (kb. 40 millió forint). Amennyiben ez a kisvállalkozás elkezd más tagállamban is értékesíteni, akkor ezzel a tevékenységével még nem jár egyből automatikusan az adott tagállamban adófizetési és az ezzel együtt járó adóadminisztrációs kötelezettség. Ez lehet egyfajta előny.
A választásnál azt is érdemes figyelembe venni, hogy a közösségi alanyi adómentességet mind tagállami szinten és mind összességében folyamatosan figyelni szükséges. Ráadásul van egy nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kötelezettség is. Így a közösségi alanyi adómentesség nem jár teljes adóadminisztráció nélkül.
Az értékhatár alatti forgalommal rendelkező vállalkozások számára mind a belföldi és mind a közösségi alanyi adómentesség egy választási lehetőséget jelent. Akár már a vállalkozás az indulásától kezdve választhatja az adóelszámolást is, amely bár az adminisztrációs költségeket növeli, ugyanakkor előnyökkel is járhat. Éppen ezért fontos, hogy körültekintő döntéseket hozzanak meg a vállalkozások a közösségi alanyi adómentességgel kapcsolatban. A döntéseknél fontos figyelembe venni az adott vállalkozás sajátosságait.
