„Triviális” kérdések, egyáltalán nem triviális válaszokkal

Igaz, hogy az adózás, a számlázás, a könyvelés, és úgy cakli-pakli a pénzügyi / adminisztrációs folyamatok egyáltalán nem tartoznak a kedvenc témák közé vállalkozói körökben, hiszen mindenki szívesebben maradna a kaptafánál. Mégis, favágótól a fodrászig, tehenésztől a cukrászig mindenkinek foglalkoznia kell vele – legalább annyira, hogy tudja, kihez forduljon a kérdéseivel. Ezek többségével a könyvelődhöz érdemes! Persze a könyvelői kompetenciának is megvannak a maga határai, de a legeslegegyszerűbb, még a „kőbaltás” (KATÁ-s) egyéni vállalkozásnak is KELL hogy legyen könyvelője, mert sajnos a mai magyar valóság összetettsége véleményünk szerint ezt igenis szükségessé teszi. Kivételesen mégis belementünk néhány számlázással (látszólag) szorosan összefüggő témába, és legjobb tudásunk szerint reagáltunk egy Facebook-ozó kezdő vállalkozó problémáira.

Az egyik zárt Facebook csoportban tették fel a következő kérdéseket:

“Sziasztok!
Néhány triviális kérdésem lenne számlázással kapcsolatban, amiket még a mai napig nem tudok pontosan. Elsősorban számlázz.hu-t használunk.
Számlázás menete:
1: kiküldöm a díjbekérőt számlázz.hu-n
2: beérkezik az összeg
3: kiállítom a számlát
Helyes így a sorrend?
KÉRDÉSEK
– díjbekérő esetén a teljesítés dátumát mire kell állítani? A díjbekérő lényege nem az, hogy még nem adóügyi bizonylat?
– keltezés az a nap amikor kiállítom a díjbekérőt/számlát?
– ha díjbekérőt küldtem ki a számla előtt, akkor egyeznie kell a kettőn lévő teljesítési dátumnak?
– ha pénz beérkezése után állítom ki a számlát, a fizetési határidő azonos a keltezés+teljesítés dátumával?
– ha beérkezik a pénz mondjuk kedden és én azt csak szerdán látom, vissza tudom dátumozni a számlát „legálisan”?
– rendelésszámnak van adóügyi vonzatban jelentősége? Mennyire kell figyelni rá?
– ha korábbi számlákon írtam rendelésszámot, muszáj a jövőbeliekre is rakni?
– előlegszáma miért jobb, mint két sima számla?
– díjbekérőt lehet/kell-e előlegszámlára küldeni?
– minden szolgáltatás 27% áfakulcsos? Van erről egy lista valahol?
– szolgáltatás esetében mit adunk meg mennyiség egységnek?
—- pl: grafikai tervezés: 2db (ha projektalapú elszámolás)
—- pl: grafikai tervezés: 10 óra (ha óradíjas)
—- helyesek így?
– ha külföldre számlázok, hogyan kell adózni?
—- EU-n kívülre, ha nem EU-ban lesz hasznosítva a termék/szolgáltatás 0% az áfa?
—- EU-n kívüli cég, de EU-ban fogják hasznosítani a terméket/szolgáltatást. Mennyi az ÁFA?
—– VAT = ÁFA?
—– EU-n kívülre való számlázásnál szintén a közösségi adószámunk kell?
Köszönöm! :)”

Lássuk a válaszokat!

“Néhány triviális kérdésem lenne számlázással kapcsolatban, amiket még a mai napig nem tudok pontosan. Elsősorban számlázz.hu-t használunk.
Számlázás menete:
1: kiküldöm a díjbekérőt számlázz.hu-n
2: beérkezik az összeg
3: kiállítom a számlát
Helyes így a sorrend?”

Válasz: igen.

“KÉRDÉSEK
– díjbekérő esetén a teljesítés dátumát mire kell állítani? A díjbekérő lényege nem az, hogy még nem adóügyi bizonylat?”

Válasz: valóban ez a díjbekérő lényege: nem adóügyi bizonylat (hanem sajtcetli). A díjbekérőn (proforma számlán) a teljesítés dátumának nincs jelentősége, hiszen ez az adat számlázáskor (a későbbiekben) megváltoztatható. Ha ismered a valós teljesítési dátumot, érdemes a díjbekérőn is azt szerepeltetni.

“– keltezés az a nap amikor kiállítom a díjbekérőt/számlát?”

Válasz: igen.

“– ha díjbekérőt küldtem ki a számla előtt, akkor egyeznie kell a kettőn lévő teljesítési dátumnak?”

Válasz: nem szükséges. Az adóhatóság nem vizsgálja a díjbekérőket.

“– ha pénz beérkezése után állítom ki a számlát, a fizetési határidő azonos a keltezés+teljesítés dátumával?“

Válasz: a fizetési határidő lehet a múltban, amikor a pénzösszeg beérkezett. De az sem probléma, ha a fizetési határidő ilyen esetben megegyezik a számla keltével.
Ha ugyanis:

• megtörtént a gazdasági esemény (teljesítés),
• a pénz beérkezett a vállalkozáshoz,
• a számlát a vállalkozás kibocsátotta,
• az árbevétel után az áfa és egyéb adók be lettek fizetve,

akkor a kutya sem fogja nézni a számla fizetési határidejét.

“– ha beérkezik a pénz mondjuk kedden és én azt csak szerdán látom, vissza tudom dátumozni a számlát „legálisan”?“

Válasz: a számla kelte minden esetben a számla kibocsátásának napja. A fenti szituációban nincs szükség a számla visszakeltezésére két okból:

• a számla könyvelése nem a számla kelte alapján történik
• az áfa törvény szerint: “Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.”

A NAV arra “háklis” (érthetően), ha:

• a termék/szolgáltatás ellenértéke beérkezett a vállalkozáshoz
• és a bizonylatolás késlekdése egyúttal azt is jelenti, hogy a pénzösszeg adótartalma bekerüljön az államkasszába.

Sőt ugye áfa-, és egyéb adófizetés esetén a jogszabály egyáltalán nincs tekintettel arra, hogy a pénzösszeg beérkezett-e a vállalkozáshoz: az adófizetés az előírt időpontban ettől függetlenül kötelezővé válik (kivéve pénzforgalmi elszámolás).

“– rendelésszámnak van adóügyi vonzatban jelentősége? Mennyire kell figyelni rá?“

Válasz: nincs jelentősége, nem kötelező tartalmi elem a számlán. Jelentősen segíti azonban azadóhatóságot (és a vállalkozót) abban, hogy ellenőrizze: a megtörtént gazdasági esemény megfelelően lett-e bizonylatolva (számlázva).

“– ha korábbi számlákon írtam rendelésszámot, muszáj a jövőbeliekre is rakni?“

Válasz: nem.

“– előlegszáma miért jobb, mint két sima számla?“

Válasz: Bizonyos esetekben – például ha a számla kibocsátása és kifizetése jelentősen megelőzi a teljesítést – a jogszabály szerint előlegszámlát kell kibocsátani. Az előlegszámla könyvelése eltér a sima számla könyvelésétől. feltétlenül konzultálj a könyvelőddel arról, hogy a te esetedben szükséges-e előlegszámlát kibocsátani (ami egyébként a Számlázz.hu-val nem egy nagy varázslat).

“- díjbekérőt lehet/kell-e előlegszámlára küldeni?“

Válasz: természetesen lehet, de ez a vállalkozó szuverén döntése. Jogszabály és hatósági ellenőrzés erre nem terjed ki.

“– minden szolgáltatás 27% áfakulcsos? Van erről egy lista valahol?“

Válasz: Magyarországon a 27 százalékos áfakulcs mellett vannak egyéb áfakulcsok is. Azt, hogy neked az adott szituációban melyik áfakulcsot kell használnod, mindenképp egyeztess könyvelőddel (sőt: vannak olyan értékesítési szituációk, amikor másik EU országban definiált áfakulcsot kell alkalmazno). A könyvelőd segít ebben.

“– szolgáltatás esetében mit adunk meg mennyiség egységnek?
—- pl: grafikai tervezés: 2db (ha projektalapú elszámolás)
—- pl: grafikai tervezés: 10 óra (ha óradíjas)
—- helyesek így?“

Válasz: ezek így teljesen helyesnek tűnnek, de valójában akár a “grafikai tervezés, 1 darab” is megfelelő lehet. Nyilván ebben az esetben a teljesítés mögött van egy szerződés vagy egyéb dokumentum, amiből kiderül, hogy az elvégzett szolgáltatás miért 1 000 Ft vagy 1 000 000 000 Ft.
A tapasztalatunk szerint a NAV ellenőrzéskor nem ezeken az apróságokon szőrözik – sokkal inkább azt vizsgálja összefüggéseiben, hogy:

• a megtörtént gazdasági eseményt a bizonylatolás megfelelően tükrözi/leírja-e
• ennek megfelelően az adófizetés megtörtént-e.

Ha a fenti két kérdésre a válasz IGEN, akkor nem lesz büntetés.

“– ha külföldre számlázok, hogyan kell adózni?
—- EU-n kívülre, ha nem EU-ban lesz hasznosítva a termék/szolgáltatás 0% az áfa?
—- EU-n kívüli cég, de EU-ban fogják hasznosítani a terméket/szolgáltatást. Mennyi az ÁFA?”

Válasz: ezekre a kérdésekre csak a konkrét termék/szolgáltatás és vevő (!) ismeretében lehet válaszolni. Például bizonyos esetekben más áfakulcsot kell alkalmazni attól függően, hogy a vevő vállalkozás vagy magánszemély.

“—– VAT = ÁFA?”

Válasz: igen.

“—– EU-n kívülre való számlázásnál szintén a közösségi adószámunk kell?“”

Válasz: erre a kérdésre egy könyvelőd tud válaszolni, de biztosan nincs akadálya annak, hogy egy vállalkozás minden kimenő számláján feltüntesse mind a magyar, mind az EU-s adószámát… 😉

“Köszönöm! :)”

Szívesen 🙂