Ezt a cikket utoljára ezen a napon módosítottuk: 2019.11.26. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben. Ha elavult információt találsz, kérjük, hogy jelezd ügyfélszolgálatunknak. Köszönjük!
Facebook oldalunkon kaptuk a következő kérdést:
„Cégünk kapott már NAV ellenőrzést, ahol belekötöttek abba, hogy a vevő nem köteles megadni a személyes adatait (név, cím), amennyiben nem kér áfás számlát, ergo a számlázó programnak tudnia kellene nyugtát is készíteni. Tehát ha a vevő megtagadja az adatszolgáltatást – amit megtehet – akkor gondban vagyok a számlázó programommal. Mi a véleményük erről?”
Először lássuk a tényeket:
1. A nyugta egy rendeletileg jól definiált számviteli bizonylat fajta. A számla egy ettől különböző, szintén rendeletileg jól definiált bizonylat fajta.
2. Nyugtát csak pénztárgép adhat (illetve csekély számú nevesített esetben nyugta adható kézi kitöltéssel is, nyugtatömbből).
3. Számlázóprogram csak áfás vagy áfamentes számlát adhat, nyugtát nem.
A törvény szelleme szerint minden gazdasági eseményről (vásárlásról) áfás számlát kell kiállítani. A törvényben precízen meghatározott esetekben azonban az értékesítő mentesül a számlakibocsátási kötelezettsége alól akkor, ha számla helyett nyugtát ad a vevőnek.
A nyugta kibocsátásának feltételei mindig is sokkal-sokkal szigorúbbak voltak, mint a számlakibocsátás feltételei. Például gépi nyugtát csakis NAV engedéllyel rendelkező pénztárgéppel lehet/lehetett kiadni. A számlázóprogramok NAV engedélyeztetésének mítosza is erre a törvényi cikkelyre vezethető vissza. Számlázóprogramok bevizsgálásával, minősítésével vagy engedélyeztetésével azonban a NAV még APEH korában sem foglalkozott (soha).
Mint korábbi cikkünkben is írtuk, a számla kötelező adattartalma pontosan definiált, azaz rendelet által szabályozott. Ennek értelmében csakis az a papír/fájl tekinthető számlának, amelyiken megtalálhatók a számla kötelező tartalmi elemei.
A számla kötelező tartalmi eleme (egyebek mellett) a vevő neve és címe.
Ennek értelmében az a bizonylat, amelyiken nem szerepel a vevő neve és címe, nem tekinthető számlának.
Ha ezt a törvényi részletet szó és betű szerint értelmezzük, az érdekes kérdéseket vet fel. A kérdés alapja a vásárló „hozzáállása” a vásárlás során kapott bizonylathoz.
Melyek lehetnek ezek?
Vannak olyan vásárlók, akik megadják nevüket és címüket, és áfás számlát kérnek/kapnak. Miattuk minden vállalkozásnak muszáj vagy számlázóprogrammal, vagy kézi számlatömbbel rendelkezni. A kézi számlatömb vagy az ingyenes online számlázóprogram beszerzése ma már nem okoz problémát senkinek, ezzel tehát nincs gond.
Lehetnek azonban olyan vásárlók (esetleg adóellenőrök), akik a vásárlás során nem hajlandók megadni a nevüket és a címüket. Ezekkel a vásárlókkal szemben a következő bizonylatolási megoldások jöhetnek szóba.
1. A vállalkozás rendelkezik online pénztárgéppel, és nyugtát ad ezeknek a vásárlóknak.
2. A vállalkozás megtagadja az értékesítést a nevüket és címüket eltitkoló vásárlóktól. Ha nincs értékesítés, akkor nincs gazdasági esemény, tehát bizonylatot sem kell adni.
3. Név és cím hiányában a vállalkozás a számlát egy „Készpénzes vevő” nevű gyűjtőpartner nevére állítja ki.
És itt álljunk meg egy pillanatra.
A Számlázz.hu mögött álló vállalkozás őse 19 évvel ezelőtt számlázóprogramot üzemelt be egy olyan cégnél, ahol nincs/nem volt pénztárgép, „Készpénzes vevő” nevű gyűjtőpartner azonban van. Ez a számlázóprogram 19 éve (!) üzemel, és 19 éve erre a névre állítják ki a számlát abban az esetben, ha a vevő nem kér áfás számlát. Ez a cég több átfogó NAV ellenőrzésen is átesett, és ebből soha nem volt semmilyen probléma.
Ugyanakkor ismerünk olyan vállalkozást, ahol adóellenőrök „csikartak ki” ilyen valódi név és cím nélküli számlát vállalkozástól, majd pedig tettek feljelentést számlakibocsátás elmaradása miatt (fentebb láthattuk, hogy a vevő neve és címe a számla kötelező tartalmi eleme).
A törvény szó és betű szerinti értelmezése esetén tehát valóban: egy vállalkozás vagy megtagadja az értékesítést a nevét és címét eltitkoló vásárlónak, vagy pedig kötelezően beszerez egy 200.000 Ft-os áron kapható pénztárgépet.
Zárójelben teszünk két megjegyzést. 1) Az értékesítő nem köteles ellenőrizni a vevőtől kapott név és cím adat helyességét. 2) Az adóhatóságnak érdekében áll a „Készpénzes vevő” névre kiállított gyűjtőpartnerek használata, hiszen az ilyen módon kibocsátott számlák után az értékesítő cég biztosan adózik, azonban a számla költségként és áfa visszaigénylésként sem lesz lekönyvelve. Ezek a számlák tehát „tiszta” adóbevételt jelentenek az államháztartásnak.
Szomorú dolog, hogy ma Magyarországon a munka (GDP növelő, értékteremtő tevékenység) helyett ilyen sületlenségeken kell rugózni.
A Számlázz.hu állásfoglalása:
1. Ha vállalkozása megteheti, tehát elég magas az árbevétele és a felmerülő negyedmilliós pluszköltséget tovább tudja terhelni a vevői felé, akkor vásároljon egy online pénztárgépet.Jogilag ez nem kötelező ugyan, de így biztosan (?) védve lesz az adóhatóság ilyen irányú (khm) zaklatásai ellen.
2. Ha vállalkozása nem engedheti meg magának a negyedmilliós plusz kiadást és az azt követő kötelező karbantartási díj fizetését, akkor ne vásároljon pénztárgépet, hanem használjon számlázóprogramot, de minden vevőjétől követelje meg a név és cím adatokat számlázáskor. Az igazi vevők meg fogják adni ezeket az adatokat, az adóellenőrök egy része azonban nem: nekik ne értékesítsen.
A legfontosabb azonban:
Ha a jogi környezet és/vagy az adóhatóság hozzáállása változni fog, erről újabb Facebook bejegyzésben és/vagy blogcikkben adunk hírt.
Nos igen, Magyarországon vállalkozni férfias játék.
Korábbi cikkünk online pénztárgép témában itt: kattintson ide.
Az RSM szakértőjének állásfoglalása: kattintson ide.
Díjmentes számlakibocsátó fiók regisztrációja itt: kattintson ide.
Online pénztárgépekkel mi nem foglalkozunk.
