Ezt a cikket utoljára ezen a napon módosítottuk: 2023.11.15. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben. Ha elavult információt találsz, kérjük, hogy jelezd ügyfélszolgálatunknak. Köszönjük!

Megpróbáljuk érzelemmentesen, csak a tényekre szorítkozva.

1. Számlakibocsátási kötelezettség
Idézet Bibliánkból, az Áfa törvényből:

„159. § (1) Az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.”

Egyértelmű, ugye? Erre való a Számlázz.hu, ezért létezünk mi.
Következő idézet (törvény helyett) egy NAV állásfoglalásból:

„Áfával számítottan 900 ezer forint értékhatár alatt mentesül a számlaadási kötelezettség alól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki az ügylet ellenértékét – a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri. Ebben az esetben az adóalanyt számlaadási kötelezettség helyett nyugtaadási kötelezettség terheli.„

 
Forrás: www.nav.gov.hu
Tehát alapértelmezetten mindenkinek, minden esetben áfás számlát kell adnia az értékesítésről, de bizonyos esetben mentesülhet a számlaadási kötelezettség alól. Ilyenkor nyugtát köteles kibocsátani, amelyet külön rendeletek szabályoznak, és ma már erre csak online pénztárgéppel van lehetőség.
2. Ki kötelezett online pénztárgép használatára?
Az Áfa törvény értelmezésével az adóhatóság a következőkre jutott:

„Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései alapján az adóalanynak az értékesítésről főszabályként számlát kell kiállítani. A készpénzes értékesítési forgalomban azonban, amennyiben a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője nem adóalany (és nem is jogi személy), és az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri, akkor az értékesítő adóalany mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól. Ilyen esetben, amikor az értékesítő adóalany a teljesítéssel egyidejűleg történő készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő fizetés esetén számla kibocsátására nem kötelezett, az értékesítő adóalanyt nyugtaadási kötelezettség terheli.” 

Forrás: www.nav.gov.hu
Ezen sok magyaráznivaló nincsen, egyértelmű és világos.
3. Zavar az erőben
A Magyar Közlöny 2014. évi 8. számában megjelent az online pénztárgépekre vonatkozó korábbi rendelet módosítása. Teljes terjedelemben elolvasható a www.kormany.hu oldalon, az izgalmas részt kiemeljük:

„9/A. § (1) A Rendelet 1. § (1) bekezdése alapján pénztárgép használatra kötelezett olyan adóalany, aki (amely) az Áfa tv. 166. §-a szerinti nyugtakibocsátási kötelezettségét az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kizárólag számla kibocsátásával teljesíti, az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdés vonatkozásában úgy kell tekinteni, mint aki nyugtaadási kötelezettségének gépi nyugtakibocsátással tesz eleget.”

Forrás: www.kormany.hu
Tehát a rendelet szerint vannak olyan számlakibocsátók, aki nyugtakibocsátási kötelezettségüknek számla kiállításával tesznek eleget. Ez az érdekes gondolat némiképp ellentmond a fentebb részletezett, az Áfa törvényből (is) következő alapelvnek: aki számlát bocsát ki, az soha, semmilyen körülmények között nem kötelezett nyugtakibocsátásra, hiszen – idézzük ismét – „az adóalanynak az értékesítésről főszabályként számlát kell kiállítani”.
Az új rendelet az ún. „szakma” (számlakibocsátók, könyvelők, adótanácsadók) teljes mellőzésével, egyeztetés nélkül jelent meg. Talán ez az oka, hogy valójában senki nem tudja, kik is azok, akikre a fenti rendelet vonatkozik.
Pedig ez egyáltalán nem mindegy, hiszen a rendelet további része komoly előírásokat tartalmaz.
4. Számlák: adatszolgáltatási kötelezettség

„Ezen adóalany az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének a Rendelet 2. § (1) bekezdésétől eltérően a Rendelet 1. mellékletében foglalt tevékenysége tekintetében olyan módon köteles eleget tenni, hogy az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák valamennyi adatát – az állami adóhatóság által meghatározott struktúrában – a számla kibocsátásának keltét alapul véve naponkénti bontásban, naptári hetente, a tárgyhetet követő hét negyedik napjáig, elektronikus úton megküldi az állami adóhatóságnak.„

Magyarul: azoknak a számlakibocsátóknak, akikre a fenti rendelet vonatkozik, minden csütörtökön, elektronikus úton adatot kell szolgáltatni a NAV felé a megelőző 7 nap alatt kibocsátott számlákról.
Igen, innentől sok-sok nyitott kérdés merül fel, például hogy a kézi számlatömböt használók esténként az adatokat bepötyögik-e majd egy Excel táblázatba, vagy esetleg heteken belül betiltják a kézi számlatömb használatát, mi azonban maradjunk a tényeknél.
5. Adatszolgáltatás módja és formátuma
Mi szeretjük az adóhatóságot. A törvényeket és rendeleteket a Nemzetgazdasági Minisztériumban hozzák (leánykori nevén: Pénzügyminisztérium), a NAV pusztán végrehajtó és szabályokat betartató szervezet. Ebben az ügyben például teljesen precízen teszi a dolgát, február 6-n megjelent a rendelet betartásának kerete:

„Tájékoztató a pénztárgép használatra kötelezett adóalany számlakibocsátáshoz kapcsolódó bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségéről

Azt a tényt, hogy a pénztárgép használatra kötelezett adóalany bizonylatkibocsátási kötelezettségének számla kibocsátásával tesz eleget, köteles az állami adóhatóságnak az alábbi – nem jogvesztő – határidőig bejelenteni:
a)  a tevékenységét újonnan kezdő adóalany a pénztárgép használatra köteles tevékenység megkezdését követő 5 napon belül,
b)  a tevékenységét már folytató adóalany 2014. január 23-t követő 15 napon belül, vagyis 2014. február 7-ig.
A bejelentést a PTGSZLAA adatlapon elektronikus úton kell megtenni, mely 2014. február 3-ától a NAV honlapjáról, illetve az alábbi linkre kattintva letölthető.”

Részletek és letöltési hivatkozás: nav.gov.hu
6. Segítünk!

Jelenleg (2014.02.16.) a teljes érintett személyi állomány (számlakibocsátók, könyvelők, adótanácsadók, stb.) értelmezni próbálja, hogy fentiek kire is vonatkoznak. Az első adatszolgáltatás időpontja 2014. március 6. , de sem az adatszolgáltatáshoz használatos nyomtatvány nincs még kész, sem pedig az adatformátum, amelyen keresztül a NAV fogadni tudja majd az adatokat.

 

Feltétlenül kérdezd meg a könyvelődet, hogy szerinte téged a számlák adatfeltöltési kötelezettsége érint-e?
A Számlázz.hu-s fiókból akár a számlakibocsátó, akár a könyvelő le tudja majd tölteni a kibocsátott számlákat olyan formátumban, amely az adóhatóság rendszerébe problémamentesen feltölthető (AbevJava).
 

Amint információkat kapunk a NAV-tól, azonnal megkezdjük az adatexportot támogató funkció fejlesztését.

Frissítés, 2014.02.24. Hét nappal az adatszolgáltatási határidő előtt megkaptuk az elektronikus beküldéshez használatos nyomtatványt. Letöltéshez kattints ide.

Frissítés, 2014.02.28. Mától elérhető a számlák elektronikus feladását támogató lekérdezés. Megtalálod bejelentkezés után a ‘Listák’ menüpanelen.

Frissítés, 2014.03.01. Türelmi időt kaptak az adatszolgáltatásra azok, aki eddig is számláztak (pénztárgép használata helyett). Akik régi pénztárgépük helyett nem vásároltak online pénztárgépet: nekik március 3-tól heti adatszolgáltatási kötelezettségük van.