Az önvezető autók korában miért ne hatalmazhatnánk fel egy rendszert, hogy egyenlítse ki tartozásainkat automatikusan, vagy ajánljon számunkra kedvezőbb pénzügyi szolgáltatásokat? Érczfalvi András, Suppan Márton (Peak Financial Services) és Varga-Tarr Sándor (Számlázz.hu) a Fintech Világa adásában a PSD2-ről beszélgettek, és arról, valójában milyen lehetőségek rejlenek benne.
Érczfalvi András: Mit hozhat el a PSD2? Ezt még egyszer nagyon röviden vegyük át.
Suppan Márton: Alapvetően a banki alapvagyonhoz enged hozzáférést, nagyon-nagyon leegyszerűsítve ezt jelenti, aztán lehet cizellálni, hogy mit is jelent pontosan. Tulajdonképpen annyit tesz, hogy harmadik feles szolgáltatók is hozzáférhetnek a banki adatokhoz. Ennek vannak különböző szintjei. Ilyen az AISP szolgáltató típus, licensz, vagyis tulajdonképpen egy bejelentési kötelezettség, egy információs aggregátor. (Ez az ‘account information service provider’ rövidítése.) Hallottunk olyat, hogy jön esetleg majd kártyaszolgáltatási iránya is a PSD2-nek… A másik a PISP (‘payment initiation service provider’), amely a fizetési funkciókat tudja külső oldalról menedzselni, tehát ez már egy licensz, ez egy fokkal komolyabb dolog. Tulajdonképpen annyit tesz, hogy nem kell belépni az internetbanki felületre ahhoz, hogy mondjuk átutalást lehessen indítani. Tehát gyakorlatilag a számlámmal tudok fizetni egy webshopban úgy, hogy nem indítok átutalást.
Bizalom a bankoknál
ÉA: Sándor mutatott egy kutatást arról, hogy hogy áll ez a dolog. Talán Angliában mérték fel?
Varga-Tarr Sándor: Amerikában mérte fel az Accenture stratégiai tanácsadó cég, hogy az átlagember hogy áll ezekhez az újításokhoz. Egyfelől – nagyon furcsa módon – mindig a bizalom kérdése merül fel, mert az emberek 60%-ban továbbra is a hagyományos bankjaiktól várják a számlainformációs szolgáltatás, az AISP bevezetését és 40%-ban az online kereskedőtől, mint például egy Amazontól. Ez az elsődleges preferenciájuk. Viszont a másodlagos esetében már maximálisan elfogadnák ezeket a szolgáltatásokat a nagy technológiai vállalatoktól, online kereskedőktől, közösségi média felületektől. Ez nekem azért érdekes, mert itt mindig felmerül a bizalom kérdése: bármennyire nyűg a banki ügyintézés, de azt gondoljuk, ez a megszokás, hogy a bankban meg lehet bízni, minden tekintetben.
ÉA: Ez ugyanaz, mint a felhő.
VTS: Igen, ódzkodik tőle az ember. Az az igazság, hogy kicsit ellentmondást érzek, hiszen a közösségi médiában és az online szektorban rengeteg adatunkat hajlandóak vagyunk önként megadni egy pillanat alatt. Látjuk az elmúlt időszak különböző botrányait, legyen az Facebook vagy egyéb, hogy azért az emberek nem feltétlen mérik fel, hogy mi a jelentősége az adatok megadásának, hogy mi az a dupla autentikáció, miért lehet jobb egy biometrikus azonosítás egy másiknál. Én azt mondom, hogy a közösségi média és az online kereskedelmi szektor sok tekintetben maximálisan nyújtani tudja már most azt a biztonsági szintet, amit egyébként a bankok, és azt ne felejtsük el, hogy a számlainformáció-közvetítés adatokkal dolgozik. Ehhez nem elég, hogy hozzájárult a felhasználó, de az is fontos, hogy pl. fizetéskezdeményezés esetén nincs betétkezelés az adott fintech vagy online kereskedelmi szolgáltatónál, ugyanúgy a banknál van, és ugyanúgy bankbiztonsággal felelnek a pénzéért.
Élményalapú szolgáltatás a fintech szektorban
SM: Két rövid gondolat jutott eszembe a kutatással kapcsolatban. Az egyik azzal kapcsolatos, hogy az elsődleges preferencia 60 százalékban a bankokat jelenti. Nagyon érdekes, az emberek valószínűleg nem értik, hogy az AISP szolgáltatás mire jó. Alapvetően ez leginkább különböző PFM (personal financial management) megoldásokra lehet jó, tehát költségcsoportok létrehozására, akár megtakarítási tervek indítására, illetve árösszehasonlításra. Egy jó AISP szolgáltatásnak a főszolgáltatás farvizén, vagy főszolgáltatásként meg kell mutatnia, hogy tudnék-e jobb bankszámlacsomagra váltani. Ha az ügyfelek ezt a saját bankjuktól várják, akkor azt várhatják, ez nem fog elérkezni.
A másik, ami eszembe jutott, hogy az emberek miért adják meg ilyen könnyen a social media felületeken az adataikat? Azért, mert utána várnak valamilyen élményt. Lassan két éve beszélünk élményalapú szolgáltatásról de ez nagyon-nagyon gyerekcipőben jár a teljes fintech szektorban. Az, hogy az élethelyzetekre már tudnak reagálni, az így van: gyorsan lehet PIN kód emlékeztetőt kérni, gyorsan lehet pénzt kérni, de itt még nem fordult át a szektor felhasználói élmény szempontból. Mert ha tudnánk, hogy amikor letöltjük azt a mobilbanki applikációt, és utána megadjuk az adatokat, akkor valami nagyon jó fog történni… Facebookon sem történik semmi, csak látjuk az ismerőseink képeit… Ezt kellene elérni a pénzügyi szektornak is, és akkor szerintem nagyon könnyen átszakadhat ez a gát.
A Számlázz.hu és az AISP
É.A.: Ha már a bizalomról van szó: a Számlázz.hu-nál már 100 000 ügyfeletek van.
VTS: Azt gondolom, hogy e-kereskedelmi szolgáltatóként (hiszen a termékünket így értékesítjük) megszolgáltuk az ügyfelek bizalmát. Ez nekünk nagyon fontos. Egyrészt rendelkezünk banki audit szintű minőségbiztosítással, másrészt a 100 000 ügyfél adatait nagyon komolyan kell vennünk. A harmadik, ami fontos, hogy mi már rendelkezünk valamiféle AISP szolgáltatással, az autokasszával. Ez összepontozza a bankszámla különböző adatait a számlázási fiók adataival. Miért fontos ez? Azt tapasztaljuk, hogy lassan 2 éve működik ez a szolgáltatásunk, és ugyan egy pici építőkockának tűnne az autokassza integrálása a banki kényelmi szolgáltatások körébe, de az a válasz a bankok részéről, hogy ez ugyanolyan munka, mint az összes többi, úgyhogy várnak még egy évet.
ÉA: Ha egy dolgot meg kell változtatni a hagyományos pénzügyben, akkor már satufék van. A modern felfogás hozta, hogy ki lehet emelni elemeket, és akkor reparálható a rendszer egy pillanat alatt kisebb energia-befektetéssel.
SM: Ez egyrészt feature, termékszempontból is így kell, hogy legyen, másrészt erre már nagyszerű IT megoldások is vannak. Mi 3 és fél éve alapítottuk az IT fejlesztő divíziónkat, teljes megújuláson mentünk át tavasszal, és gyakorlatilag teljes szoftverfejlesztési irányt cseréltünk még mi is, fintech cégként.
Digitális pénzügyi asszisztens az ügyfelekért
ÉA: A PSD2 kapcsán még moratórium van, és még mindig van 1 éve a bankoknak, hogy ne legyenek olyan nagyon lelkesek. Sándor, akkor folyamatosan próbálkoztok?
VTS: Oda jutottunk, hogy hála az égnek már főként a bankok jönnek hozzánk. Korábban mi mentünk, most már ők. Nagyon érdekes beszélgetések történnek újra és újra, de mindig ez a vége, amit említettem. Az ügyfelek számára igazából nem fontos, hogy mi az az AISP, PISP, stb., számukra az lenne a fontos, hogy ha több bankszámlával rendelkeznek (átlagosan kettővel minimum), akkor milyen jó lenne, ha nem kellene bejelentkezniük dupla autentikációval, vagy gyakori probléma, hogy kidob a rendszer, stb. Ehelyett bejelentkeznek biometrikus módon egy számlázási fiókba, ott összesítve látják az összes bankszámlaszámuk adatait, és gyakorlatilag ezen felül kaphatnak olyan konstrukciókat, javaslatokat, ami jól jöhet számukra a vállalkozás fejlesztéséhez. Emellett pedig esetleg találkozhatnak egy olyan automatizmussal is egy ilyen aggregátorban, mint nálunk az autokassza megoldás – ami automatikusan a fizetést igénylő számlákat összepárosítja a vevő fizetését követően, majd egy „fizetést nem igényel” számlát elküld. Ez azért fontos lépés, mert az AISP jövője, hogy pénzügyi menedzserként szolgáljon. Tehát egyfajta digitális pénzügyi asszisztensként működjön, amit mi is nyújtunk a Számlázz.hu-nál, amikor már automatizmusok is rá vannak ültetve a programra a számlainformációkon túl.
Elvárás a kényelmi szolgáltatás
SM: A közép-kelet-európai régióban nem gondolom, hogy fel fognak ülni erre a PSD2-vonatra. Muszáj lesz kinyitniuk az adatvagyont, de nem látok most olyan bankot, aki kifejezetten komoly aggregátori szolgáltatóként akarna fellépni. A bankok ülnek a párszázezres ügyfél-portfóliójukon és úgy vigyáznak rájuk, ahelyett, hogy keresnék az aranyat. Nagyon várom, hogy kik lesznek azok a szolgáltatók, akik AISP és PISP licensszel rendelkeznek majd. A dolog csúcsa az lenne, hogy AISP licensz alapján valaki megmondja, hogy mit csinálj, a PISP meg önállóan végre is hajtja. A PISP licensszel, ha felhatalmazást adunk rá, akkor az utalni is tud. Mint egy önvezető autó, magától kifizeti a számlákat, behajtja a tartozásokat.
VTS: Ez az Accenture-kutatás rávilágított arra, hogy ugyan azt gondolnánk, az AISP szolgáltatás azoknak a legjobb, akiknek több bankszámlájuk van, hiszen mennyivel kényelmesebb. Ám végül az jött ki belőle, hogy ez nem teljesen így van. Általában az 50+-os vállalkozóknak van több bankszámlája, és a 20 és 40 év közötti vállalkozók 1-2-vel rendelkeznek, mégis ők igényelnék jobban. Miért fontos ez? Halihó, bankok, a jövőtöket jelentő fizetőképes vállalkozói réteg most termelődik ki, őrült gyorsan! Attól, hogy neki kevesebb bankszámlája van, nagyon is fogja igényelni ezeket a szolgáltatásokat. Nem gondolom, hogy mindig a digitális natívok oldaláról kell ezt megközelíteni. Az Y generáció egy nagyobb intervallum, kevesebb bankszámlával rendelkeznek, viszont ebben a korosztályban online kereskedelmi szintű, kényelmi szolgáltatást várnak el a vállalkozók, akik nagyon keményen lapátolják be a pénzt a betéti számlákba.
ÉA: Egyelőre csak elvárják, de néhány év múlva már követelni fogják.
Ha Te is kíváncsi vagy, hogy milyen kényelmes és egyszerű egy AISP szolgáltatást használni, akkor próbáld ki az autokassza szolgáltatásunkat #profiként!
