Ezt a cikket utoljára ezen a napon módosítottuk: 2022.07.26. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben. Ha elavult információt találsz, kérjük, hogy jelezd ügyfélszolgálatunknak. Köszönjük!
FIGYELEM: 2022. szeptember 1-jével jelentősen változik a kata!
A július 12-én elfogadott „új” kata adótörvény szerint a kata adó alanya kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet, valamint megszűnik az adóalanyiság, ha 2022. augusztus 31. után nem magánszemélytől érkezik bevétel. A 2022-es kata változásokat ezen az oldalunkon foglaltuk össze.
Az autokata szolgáltatásunk értékesítését 2022. július 20-án leállítottuk, a meglévő előfizetések továbbra is élnek, és igény esetén megújíthatóak.
A jelenlegi jogszabályok alapján augusztus 31. után mindenkinek megszűnik a korábbi kata adóalanyisága, még akkor is, ha az új törvény alapján jogosult lesz katázni. A korábbi kata időszakot egy ún. záró bevallással kell lezárni minden katásnak, melyet a záróbevallás-varázslónkkal elkészíthetsz. A kata záró bevallás készítéséről bővebb információt itt találsz.
A QUiCK valójában nem étterem, hanem a vállalkozói adminisztrációt egyszerűsítő digitális ökoszisztéma egyik fontos eleme. Mégis van valami, amiben emberközeliségével, felhasználói fókuszával emlékeztet egy igazi kockás abroszos, mégis nyálcsorgatóan gourmet vendéglőre. Tegyünk először egy kis elméleti kirándulást, mielőtt a konkrét digitális számlarendezés és likviditásmenedzsment felé kanyarodnánk!
Gondolkoztál már azon, hogy miért termel ki ennyi buzzword-öt, azaz csillogó-villogó, felkapott “hívószót” a digitális iparág? A SEO-tól az UX-ig, a reszponzívtól az agilisig egy-egy módszertan, gyűjtőkategória vagy aktuális “Következő Nagy Cucc” mindig épp megváltja a világot. Tudjuk róluk előre, hogy speciális részterületeken, vagy épp marginális célcsoportok számára hoznak majd forradalmat (néhány hónapra biztosan), de 21. századi vállalkozóként legalább a jelentésüket ismerned kell. Hogy alkalmazod, vagy nem, azt nyugodtan eldöntheted, mert a hirtelen felröppent elnevezéssel együtt jó részük piacon is marad. De ha később lecsengtek – mert egy részük végül nem éri meg a holnapot: ki emlékszik például a WAP-ra? 🙂 – nyugodtan elfelejtheted őket. Ami pedig beépül, az megtalálja helyét a digitális ökoszisztéma hierarchiájában.
Kutatás alapú fejlesztés?
Ezek közé tartozik például a frissen röppályára állt „service design” kifejezés: a metódus, vagy inkább gondolkodásmód (“design thinking”) alapja, hogy nagyon mélyre nyúló felhasználói kutatásokra építjük a termék körül rajzó szolgáltatások megtervezését. A service design magyarul nagyon kézenfekvő hangzású: szolgáltatás-tervezés. Módszertana hemzseg az idegen szavaktól: “user journey” (felhasználói útvonal), “insight”-ok (szinte “betekintések” a felhasználók agyába), vagy “stakeholder mapping”, azaz érintetti térkép felrajzolása. De ahogy az elnevezések is kevéssé, úgy a módszertan sem váltja meg a világot önmagában, inkább a hozzáállás érdekes, és a kérdés, amit felvet. Képes vajon a digitális iparág ugyanolyan magától értetődően azt tálalni, amit a “vendége” megkíván? Hiszen az étteremben már mindenki tudja: a vendég rendel, a pincér kiszállít, a szakács főz – azt, amit szívesen rendel a vendég. Na de honnan tudja, mi fog ízleni? Ahonnan a digitális szolgáltatások is tudni fogják: megfigyelés alapján. De nem a virtuális világ eltávolító személytelenségéből, hanem egész közelről.
Nézzük meg tehát a QUiCK esetén, hogyan is történik a felhasználó ízlésének feltérképezése! Ha egyszer te is kipróbálod, talán ráérzel, milyen, amikor nemcsak az étteremben, hanem a digitáliában is egy jól meghatározott tömeg részeként, mégis te magad “rendelsz”.
A céges pénzügyeink kézbentartását segítő felhőalapú megoldás, a QUiCK kapcsán nem is annyira a felhőalapúsága, vagy az OCR (optikai szövegfelismerés) technológia érdekes, melyek elég fontos hívószavak manapság. Nem is feltétlenül azok az előnyök, amelyek előbb-utóbb nélkülözhetetlenné teszik egy mai vállalkozásban. Persze a használati érték sem utolsó, nyilván, hiszen:
“a QUiCK küldetése, hogy a számlák rendszerezésén keresztül megtanuljuk,
miként menedzseljük likviditásunkat, hiszen ez az, ami vállalkozásunkat életben tartja.”
De most nem pont ezekről szeretnénk beszélni, hiszen a termékről és előnyeiről elmond rengeteget
- a QUiCK hivatalos weboldala: Valós idejű költségnyilvántartás kis- és középvállakozásoknak: bevétel-kiadás applikáció
- az augusztusi Medium-cikk (ábrákkal, videóval) a bevezetésről és használatról: Számlázz.hu bevételek a QUiCK-ben
- vagy a kifejezetten könyvelők számára nyitott “bejárat” a kvikkeléshez: QUiCK OCR könyeléshez
“Még egy kódsor sem volt, amikor meghirdettük a béta programot”
Hanem amiről ez a poszt szól, az a fejlesztési folyamat. Egész pontosan az a szemlélet, az a szolgáltatói gondolkodásmód, ami ezúttal szerényen és kíváncsian a háttérbe vonult. Tette ezt azért, mert a Riport Applications itt valóban leendő a felhasználóknak szeretett volna készíteni valamit.
Természetesen a Számlázz.hu épp 14 éve tesz ugyanígy, és a felhőalapú szoftverek gyártóinak garmadája figyel és fejleszt nagyon okosan a userek valós igényeire. A különbség abban rejlik, amit Kristó Zoltán a fejlesztési folyamatról, egész pontosan a fejlesztés megkezdése előtti pillanatokról elmesélt.
“Még egy kódsor sem volt, amikor meghirdettük a béta programot. Meghívásos rendszerű volt és a béta usereket már előzetesen is egy csomó kérdéssel, kéréssel bombáztuk, illetve egy erre szánt Facebook csoportot hoztunk létre. Valójában ez volt az első olyan fejlesztésünk, ahol megpróbáltunk nem okoskodni, és nagyon komolyan vettük a felhasználói igényeket. Ez nem azt jelenti, hogy teljes mértékben elfogadtuk azokat, hanem azt, hogy nagy erőkkel kutattuk, vajon mi volt a valódi oka annak, hogy valaki egy funkciót kért.”
Tehát ilyenkor korántsem az történik, hogy eldobjuk a stratégiát, és a fogyasztói vélemények miatt megfeledkezünk az üzleti céljainkról. Sőt! Épp ezeket szem előtt tartva kérdezzük meg a felhasználókat a szokásaikról, a vágyaikról, hiszen használni is akkor fogják (szívesen!) a termékünket, ha ők is úgy érzik, hogy valóban nekik csináltuk.
De az előzményekről is érdemes szólni néhány szót, mert már a kérdezősködés ötlete sem a semmiből bukkant elő:
“A Riport Applications showroomjában a Meyer&Levinsonnál az OCR (optikai szövegfelismerés) alapú könyvelői anyagfeldolgozás korábban már létezett, erre volt egy megoldás. 2018 augusztusában az autokata indulása elején döntöttünk úgy, hogy eköré a motor köré – csak tesztként – építünk egy szállítói számlák fogadására alkalmas felületet. Ennek nagyon prózai okai voltak. 2018-ban az alanyi adómentesség határa 8 millió, míg a kata határa 12 millió Ft volt. A kettő között volt egy olyan vállalkozói réteg, akiket az autokatával nem tudtunk megfelelően kiszolgálni, mert költségszámlák nélkül nem lehet áfa-bevallást készíteni. Valójában tehát az autokata adta az ötletet, hogy mi lenne, ha csinálnánk egy végtelenül egyszerű megoldást a szállítói számlák iktatására, mert ha ez jól működik, akkor egyszer majd talán áfabevallást is tudunk csinálni. A sors fintora, hogy azóta az alanyi adómentesség határa 12 millió Ft lett. De mire ez a törvény megszületett, addigra a QUiCK már bétában rég dübörgött, és egyáltalán nem egyéni vállalkozók kezdték el használni.”
Mi történt tehát a bétára való felkészülés után?
“Ez egy nagyon nehéz és munkás rész volt, sok instabilitással. A valódi béta először zárt módon, 2018 szeptemberében indult el, majd október végén publikussá tettük. Az éles előfizetéses rendszer pedig 2019 januárban indult el. Elég büszkék vagyunk erre a módszertanra, mert tényleg az első olyan termékünk, amit úgy valóban lehet szeretni és az emberek beszélnek róla. Ennek leginkább az az oka, hogy az első pillanattól ott volt benne a user.” – meséli Kristó Zoltán, és valójában a digitális technológia igazi természetéről beszél. Arról, hogy mivel nem fából építkezünk, hanem kódsorokból, ezért minden módosítható aszerint, amire valóban szükség van. Amire a leendő használónak az életében, a valódi számítógépén, a valódi vállalkozásában valóban szüksége lesz.
“A termék első használói jellemzően kisebb vállalkozások, akiknek sok számlájuk volt és többségében valamilyen digitális térben dolgoztak. Sokan közülük eleve szoftvereket, digitális megoldásokat fejlesztettek, vagy közel voltak ehhez a világhoz. A terméket első pillanattól kezdve inkább a „minden egy helyen” üzenetre fókuszáltuk, mint arra, hogy velünk gyorsabb az adatfeldolgozás. Annak ellenére, hogy persze gyorsabb. Az ügyfelek között egyébként hamar megjelentek a könyvelőirodák is, pedig elsődlegesen (legalábbis első ránézésre) egyáltalán nem nekik szántuk a terméket. Aztán persze ha mélyebben megnézi az ember, akkor talál itt kincset egy könyvelő is.”
Mi is lett így valójában a QUiCK?
A QUiCK vállalkozóknak szóló felhőalapú megoldás, mellyel átlátható és közérthető módon tarthatjuk kézben céges pénzügyeinket. A QUiCK segítségével egyszerre lehet megoldani a számlák digitális formában történő (és ami még fontosabb: kereshető) tárolását, a vállalkozás költségeinek és bevételeinek rendszerezését, illetve a könyvelővel történő szorosabb együttműködést a gyorsabb adatfeldolgozás érdekében.
A Számlázz.hu ökoszisztémában egyébként a könyvelői adatkapcsolat oldalon találkozhatsz a szolgáltatással. Jó étvágyat hozzá! 🙂
