Zsinórban harmadszor nyert a csapat Szerethető Munkahelyek díjat, mialatt a norvég anyacég-csoporton belül végzett éves felmérés szerint is a legvidámabb team vagyunk. Hogyan csináljuk mi ezt, és hogyan telnek a mindennapok a Számlázz.hu főhadiszállásán, a gyönyörű, Graphisoft Park-beli irodában? Interjúsorozatunkban megkérdezzük a menedzsment négy tagját arról, hogy számukra milyen munkahely ez. Az első részben Ángyán Balázs ügyvezetővel beszélgettünk, alább pedig Tóth Attila IT-vezető válaszol az előző interjúban feltettekhez kísértetiesen hasonló kérdésekre.
– Milyen helyeken dolgoztál korábban, és hogy kerültél a Számlázz.hu-hoz?
– Munkahelyem összesen eddigi életemben három volt: harmadik a KBOSS.hu, a második volt a Netpositive, az első pedig az ELTE. A Netpositive egy webfejlesztő projektcég, amelyik egyebek mellett a Sziget háttérrendszerét fejleszteti, és ugyanebben az épületben két emelettel lejjebb ült. Rögtön az egyetemről kerültem oda, a közalkalmazotti létből csöppentem bele a piaci világba. Az ELTÉ-n – a TÓK-on (Tanító- és Óvóképző Kar) és a PPK-n (Pedagógiai és Pszichológia Kar )– pedig fiatal felnőtteket tanítottam, főként informatikai tárgyakra.
– Emlékeztet valamiben az első munkahelyed a Számlázz.hu-s vezetői megbizatásodra?
– Nagyon trükkös kérdés…:) Az ottani munkám (kerekítve 15 év) nagyobb része emberi, HR-jellegű tevékenység volt. Mert az egy dolog, hogy miről beszél az ember, ez a szakmai rész. De az, hogy hogyan beszél, az emberi gondolkodáshoz, viselkedéshez, lélekhez közelebb álló dolog. Például az, hogy hogyan beszélsz harminc 18 éves lánynak, vagy huszonöt 6 éves gyereknek. Az első diplomám a tanítói diploma, tehát legálisan taníthatnék akár kisgyerekeket, meg nagyobbakat is. Itt is számít, hogy mit hogyan mondasz.
A „Gépház” belülről
– Most a Számlázz.hu-nál hány emberrel dolgozol együtt közvetlenül?
– Most már 10-en vagyunk az IT-szobában.
– Mindenki napi munkáját te szervezed, koordinálod?
– Ez egy kis túlzás, mert ha én meghalnék egy motorbalesetben, pont így menne minden tovább holnap, mint ma, tehát nincs mikromenedzsment. De hosszú távon valahogy át kell látni, hogy mivel foglalkozzunk, meg mivel ne, és észre kell venni, ha van egy srác, aki túl sokat darts-ozik vagy olvas Indexet. Ilyenkor vadászni kell neki valami izgalmas feladatot, így kell zsonglőrködni az erőforrásainkkal.
– Találsz ebben nehézségeket?
– Nem. Én olyan stresszmentesen élek, hogy hihetetlen. Bejövök, és tök jó emberekkel dolgozom, ami gond, azt megbeszélem velük. Tök jó Balázzsal dolgozni, akivel szintén meg tudom beszélni, hogy “fú, most ez hogy legyen, vagy hogy álljunk ehhez a kérdéshez”. A stresszmentességünk fő oka, hogy nagyrészt a belső igényeinket valósítjuk meg az IT-n. Nem vagyunk kitéve külső megrendeléseknek, nem lengenek a nyakunkon szerződések, mint guillotine pengék, amik ránk esnek, ha eltelik bizonyos idő.
– Ezek a belső igények, “megrendelések” honnan jönnek?
– Körülbelül négy forrásból. Az első a stratégia, Egon-Styg (Kis Ervin Egon stratéga és Stygár László szolgáltatás-fejlesztési vezető – a szerk.). A másik az ügyfél-jelzések, Zoli (Tóth Zoltán ügyfélkapcsolati vezető), a harmadik a kommunikációhoz kapcsolódó cuccok (marketing-csapat), és a negyedik az IT-n belülről kitermelődő dolgok. Amikor Imi (Regász Imre, üzemeltetési vezető) kitalálja, hogy valami nem elég hatékony, vagy Mogyi (Magyar Dávid, fejlesztő) észreveszi, hogy valami nem elég fasza, vagy Gergő (Terdik Gergely, fejlesztő) talál egy rést valahol, azt megváltoztatjuk. Ebből a négy csatornából kell összeterelni mindig a megfelelő dolgokat, hogy azzal foglalkozzunk.
– Voltaképpen az a napi rutin, hogy ezeket a feladatokat priorizálod, és találsz hozzájuk embert, időt?
– Nagyjából igen. Ma is azt csináltam, hogy foglalkoztam kiemelt ügyféllel emailben, utána Zoli ült itt mellettem és az ügyfélszolgálati ticketeket nyomogattam, és közben igyekeztem a Styget meg a Mogyit rávenni, hogy az egyik stratégiai pontunkkal is foglalkozzanak. Beszivárog a second line support is, ami tök jól átalakult. Tudod, milyen nyögvenyelős volt ez korábban! Amióta Zoli van, azóta napi egy-két ticket jön át az ügyfélszolgálatról. Összeszedi, leszűri, és átrakja fejlesztésre, ami ott tényleg baj, vagy nem is baj, csak még lehetne egy kicsit jobb. Hozzánk már csak az jön, amikor tényleg az adatbázisban kell turkálni. Ezt a csatornát nagyjából én tartom fönt. Ha valamit nem tudok megfejteni, akkor valamelyik okosabb IT-stól segítséget kérek. Mindenki okosabb, mert vagy fejlesztő, vagy üzemeltető, de már egy csomó mindent megtanultam.
– Amit a mikromenedzsment hiányáról mondtál, erősen rímel arra, amit Balázs is mondott.
– Nem dumáltunk össze.
– Nem, úgy tűnik, hogy harmonikusan egybehangzó a cég működése.
– Múltkor került szóba, hogy miért nincs itt az embereknek munkaköri leírása, és nem is szeretnénk, hogy legyen. Mert pont ez a lényeg, hogy mindenki nagyjából lássa át, hogy mire van szüksége. Ha van jobb időszaka, akkor dolgozzon akár egy héten 48 órát, és haladjon rohadt jól, aztán nyugodtan legyen egy gyengébb hete, amikor lazít, mert szét van esve agyban, magánéletben, egészségben, bárhogy. Ezt mind tudjuk tolerálni munkaköri leírás nélkül, és mindenkiből belülről jöjjön, hogy “nahát, ezt az sms-küldést ezt már révbe kéne hozni”. Az lenne a lényeg, hogy belülről jöjjön mindenkiből, amit itt csinálunk.
Ami hajtja a motort
– Honnan szerzel ilyen embereket?
– A HR-kiválasztásunk úgy zajlik, hogy viszonylag sok szűrőn mennek át az emberek, mielőtt elkezdenek itt dolgozni. Ezek között van a közösségi beszélgetés is. Ezalatt megpróbáljuk felmérni, hogy van-e benne ilyen fajta belső motiváció vagy nincs. Elég eltérő, hogy ki mit csinál meg belső hajtóerők hatására. De mégiscsak itt együtt élünk, így kialakul: akiben gyengébb, abban erősödik, akiben meg erősebb, az hozza föl a többieket: “lelkesedj valamiért, legyen az egy cél, hogy valamit megcsinálunk tök faszán.”
– Ezt a típusú közös inspirálódást hogyan tudja támogatni egy cég, konkrétan a Számlázz.hu belső működése?
– Kitaláltunk például egy egyéni képzési tervet, ahol mindenki eldöntheti, hogy mit szeretne egy adott kerettel támogatva csinálni, még ha ez nem is szorosan kapcsolódik a Számlázz.hu terveihez. Ha mondjuk én ács tanfolyamra szeretnék menni, azt is támogatná a Számlázz.hu, mert attól itt mindenki nyer, ha én nagyon boldogan ácsszerkezeteket építek hétvégén, vagy otthon, vagy hajnalban. 2020-as terv, hogy az egyéni képzési keretből mindenki választhasson valami olyan, amit szívesen tanul, akár szakmai, nyelv, akár IT, bármi.
A másik ilyen, hogy átszivárog a motiváltság a Styg-féle fazonokból, akik ugye alapító tulajdonosként, vezető architektként ülnek itt velünk egy szobában. Az IT azért van szerencsés helyzetben mert kettő alapító tulajdonos is itt ül közöttünk. Az az elköteleződés, amivel Imi és Styg ezt tolják, átszivárog mindenkire, különböző mértékben. Ezért nem kell beleírni egy új üzemeltető munkakörébe, hogy hetente egyszer 11-től éjfélig kell dolgozni, amikor deploy van, hanem így jön. Azt is tudja, hogy akkor se cseszegetjük, ha déltől egyig kimegy az Auchanba grillcsirkét enni, meg sétálgatni mert fáj a feje. Látja, hogy ez Iminek és Stygnek is tök természetes.
– Az már látszik, hogy a Számlázz.hu IT merre halad tovább 2020-ban?
– Hát remélem semerre! Nekem nagy csalódás, hogy most egyáltalán volt olyan mozgás, hogy elment egy srác. Előtte két évig nem ment és nem jött senki. Viszonylag állandóság volt, tehát remélem, semerre nem megy a csapat. Én igyekszem figyelni a srácokra, szerintem akkor tudunk jól haladni. Mert amiről az előbb beszéltem, ezekhez idő kell. Nem megy egyik napról a másikra, hogy a próbaidő alatt ült valaki két napot a Styg mellett, és innentől kezdve a Számlázz.hu-val kel és fekszik.
Agilis rekreáció
– Érdekes, hogy HR-szempontból válaszoltál, pedig nagyon épül a digitális ökoszisztéma, a fintech irányvonal. Szakmai szempontból milyen irányokat látsz előre?
– Előbb beszéltük, hogy a négy csatorna közül, amiből az IT táplálkozik, nyilván a legerősebb a stratégia: amit a stratégia prioritásba tesz a listán, azzal fogunk foglalkozni. Az AISP engedélyünktől például egy csomó dolog új lendületet kap. A másik hasonló: a NAV-tól is nagyon függünk, hogy nyártól ténylegesen mit kell majd online beküldeni. Nem azért, mert nagy IT-fejlesztési feladat, hanem lehet, hogy csomó minden fölöslegessé válik, ami most megvan. De ezeket nagyon nagy messzeségre nem tervezzük meg, mert az IT-feladatokat, amiket a stratégia kipottyant magából, időszakonként újrapriorizáljuk, és meglátjuk, hogy mivel kell foglalkozni.
– A te megközelítésed szerint a Számlázz.hu agilisan működő fejlesztőcég?
– Ennek az agilis szónak a mai szoftverfejlesztésben már tök más jelentősége van. Az agilis módszertanok szerint vizsgálva nem, ezekhez képest mi tök konzervatívan dolgozunk. De ebben a mikrokörnyezetben, ahol belső igényeket valósítunk meg, egyedül a törvényi megfelelés az, ami kőbe vésett dátumokhoz köt minket. A partnerekkel való együttműködésekben, mint a SMARTBooks, vagy az autokata, ott is tök harmonikus tud lenni a kapcsolat, nincsenek kőbe vésett dátumok. Van olyan, hogy április 1-ig kész kell lenni, ha törik, ha szakad (NAV 2.0 átállás – a szerk.). De eddig az összes ilyet nagyon könnyen vettük. Tavaly nyáron (NAV online számlázás – a szerk.) előző este már itt pizzáztunk és YouTube-videókat néztünk, mert nem tudtunk mit csinálni már, kész voltunk.
– Ha ennyire stresszmentes a munkád, mit csinálsz még, hogy valami történjen is? 🙂
– Munkán kívül ülök a motoromon. Valamelyiken. Nem láttad az új motoromat még? Véged lesz, ha meglátod.
– Tényleg nagyon cuki.
– Tehát ülök egy motoron, és azzal jövök vagy megyek. Vagy a kicsin, vagy a nagyon, attól függ, hogy milyen idő van. Az új motorom például, egy Honda Super Cub, a világ összes motor hajtotta járműve közül kettő okból is a leghíresebb. Ebből gyártottak a világon a legtöbbet: több mint 100 millió ebből már elkészült a Földön. 1958 óta folyamatosan gyártják. És ez az egyetlen motor a világon, aminek a design szabadalma jogvédett. Ezt a sárvédőt 1958 óta változatlan formában gyártják.
– Durva.
– Szóval vagy valamelyik motoromon ülök, vagy az autómban, ha van kutyázás. Általában pénteken hajnalban szoktam elindulni, tréning Zuluval, aki egy négyéves német juhász mentőkutya (és a Számlázz.hu egyik rekreációs menedzsere – a szerk.), utána jövünk be ide. Zulu nem könnyű eset, de nagyon szeretjük, úgy, ahogy van.
Amikor nem megyek motoron, vagy Zuluval, akkor szoktam otthon lenni. Van egy nagyon szuper kis családom, három kamasz gyerekem, annak minden örömével és árnyoldalával. A volt barátnőmmel élek, aki a gyerekeim anyja, és jövőre lesz 20 éve, hogy a feleségem. Van egy nagy kertünk, kertészkedünk, termesztünk ezt-azt. Ami egy kicsit beszivárog ide a Számlázz.hu-ba is, most például a teraszon látszik a retek termésünk, 5-6 Számlázz.hu reggelin ilyenekből 15 darabot megettünk.
– A Számlázz.hu a maga piacán vezető cég. Hogy érzed, nehezedik bármilyen teher a te válladra ebből fakadóan?
– Én nem érzem. És pont ennek az ellenkezőjét kell, hogy megtapasztalják az ügyfeleink. Ide telefonálhatna mondjuk egy kiemelt partnerünk, feltehetne egy kérdést, és mondhatnánk, hogy keresse az ügyfélszolgálatot. De megpróbáljuk az összes ilyen megkeresést a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legértelmesebben megválaszolni. Úgy, hogy neki a lehető legjobb alternatíva essen ki az egészből.
Például egy kiemelt ügyfelünk feltett egy kérdést egy NAV bejelentő xml-lel kapcsolatban, abból egy félórás telefonbeszélgetés lett, és lementünk odáig, hogy miért is kell ezt nekik küldeni. Kisütöttünk egy olyan alternatív megoldást, ami majd jó lehet nekik. Boldogan tette le a telefont, és meglepődött, hogy a Számlázz.hu-ban így belegondolnak ezekbe a dolgokba, és a végén lesz valami. Ezt nemcsak a kiemelt ügyfeleknek feltett szándékunk megadni, hanem bárkinek, aki megkeres minket. Tegnap ugyanez: felhívott egy partner, hogy néhányszáz boltot köt alánk (megbízott számlakibocsátással – a szerk.), tévedésből létrehozott 30 rossz előtagot a rendszerben, amit ő nem tud módosítani. Kijavítottuk egy SQL-update-tel, az nekem volt 5 perc munka, majd a Mogyinak 6, és amikor megírtuk neki, hogy kész, ez megvan, iszonyú boldog emailt írt. Nekünk ebből egy fitying hasznunk nem lesz, de az egész biztos, hogy ez az ember úgy rakta el a Számlázz.hu-t, hogy “tök jó, én valamit elcseszek, és ők az elvárható mértéken túl is segítenek.” Szerintem fontos, hogy az ügyfélszolgálattól kezdve ez mindenkire igaz. Mondhatnánk, hogy ez jön belőlem, meg jön a Tóth Zoliból, aki foglalkozik az ügyfelek nagy részével, én meg a kiemelt ügyfelekkel. De nem igaz, mert ha az Imihez vagy a Styghez megyek oda bármilyen kérdéssel, akkor ők is így állnak hozzá.
Ügyfelek és elégedettségek
Jó, van az, amikor egy ügyfél kéri, hogy legyen szuahéli nyelven számlakép, akkor lehet, hogy túl magabiztosnak tűnik azt mondani, hogy “ne haragudjon, a szuahéli nyelvet most nem csináljuk meg, mert annyira sokan még nem kérték”. De akár kicsi dolgokat is megcsinálunk, amiről azt látjuk, hogy értelmes jelzés és sokaknak öröm vagy hasznos.
Zum Beispiel, kint van a német számlakép nemtom’ hány éve. Kiállítottak több tízezer német nyelvű számlát a rendszerünkből, és írja egy ügyfél, hogy szerinte ez a megfogalmazás a számla láblécben nem pontos, egy másik pontosabb. Megnéztük, utána olvastunk, 6 perc Google-keresés után láttuk, hogy tényleg azt használják, amit az ügyfél ír, és megváltoztattuk. Ha tudjuk, hogy nekünk egy csettintés megcsinálni, akkor megcsináljuk, az ügyfél meg tízszer annyinak érzi, és boldog tőle.
Simán lehet, hogy néha valamit félreértünk, és visszakérdezünk. Ha valaki már veszi a tollat, hogy írjon, mert valami nagyon fáj neki, akkor lehet, hogy egy olyan negatív szemüveget is fölrakott előtte, ami miatt nagyon nehezen érzékeli a viszontválaszból a pozitivitást. De az ügyfélelégedettségi kérdőív, ami random kimegy embereknek kérdés-választól függetlenül, azokban jellemzően pozitív visszajelzést adnak.
– Még arra kérlek, hogy nevezd meg, ki legyen a következő interjú alanya, és miért pont ő?
– Szerintem a Zolinak kéne lenni. Mert Zoli a Messiás. Már eleve úgy vártuk őt. Mikor érkezett, én úgy beszéltem róla, hogy jöjjön el a Messiás, és el is jött. Annyi dolgot rendbe rakott itt! Az egyetlen olyan terület vezetésére jött ide, aminek előtte nem volt vezetője. Tehát elég nagy káoszban kellett elrendeznie dolgokat. Kiizzadta, hogy az OTRS (a Számlázz.hu-ban használt ügyfélszolgálati rendszer – a szerk.) most jól működik, felégette az összes szemetet, redundáns excel-táblákat, harmóniát teremtett az itt lévő emberek között. Én hallom a gipszkarton fal túloldaláról azt a röhögést, ami onnan átjön. Felnéznek rá, de ugyanakkor havernak is kezelik, ha szülinapja van, hoznak neki egy tortát, ő egy szuper csávó. Nem utolsósorban a second line support hatékonyságát, amiről már beszélgettünk, tök jól helyrehozta. Én nagyon bírom a Zolit, biztonságérzetet ad a jelenléte.
- IV. rész: Angyal Tímea pénzügyi vezetővel készült a negyedik interjú: „Mindig előre gondolkodunk„
- III. rész: Tóth Zoltánnal, az ügyfélszolgálat vezetőjével is beszélgettünk: “Az ügyfélszolgálat egy mentalitás“
- I. rész: Ángyán Balázzsal, a Számlázz.hu ügyvezetőjével készült interjút itt olvasd el: “Hogy valami frankó dolgot csináljunk„