Kezdettől fogva evangelizáljuk, hogy mennyivel jobb az elektronikus pénz a készpénznél, és készpénzezni csak akkor kellene, amikor már muszáj. De hiába az elektronikus pénz a jövő, attól még tudjuk, hogy sok vállalkozónál ma még a készpénz a realitás. Emiatt is kértük fel a BiztosDöntés.hu szakértőjét, Gergely Pétert vendégszerzőnek, hogy mutassa be, hogyan lehet ezt jól csinálni.
Az úgy volt, hogy volt a készpénz. Mármint a „csak készpénz“. Mintegy 60 ezer üzletre Magyarországon tavaly még az volt kiírva, hogy „Bankkártyát nem fogadunk el.” Aztán 2021. január 1-től jött a gazdaság egyik meglepő fehérítési eszköze, a kötelező elektronikus fizetési mód elfogadás a kereskedők online pénztárgépei megléte esetén. A vállalkozóknak ettől kezdve, akár akarták, akár nem, a bankszámlájukra is kerül pénz a vevőktől. Vagyis mindaz, amit addig megszoktak, idén újragondolásra kényszerítette őket: hogyan optimalizálják az új helyzetben a készpénzállományukat és a bankszámlán lévő pénz mennyiségét?
A 2005. évi CLXIV. törvény alapján a „kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.” Ez nem jelent kötelezően bankkártya-elfogadást, de a legtöbben gyakorlatilag úgy voltak vele, hogy ha már valamilyen elektronikus fizetési módot mindenképpen be kell vezetni, akkor inkább beadják a derekukat, legyen az a bankkártya.
Egy biztos: a bankkártyával – vagy bármilyen más elektronikus módszerrel – fizető vevő pénze a vállalkozás bankszámlájára fog érkezni. Ezzel pedig megosztja a korábbi, netán csak készpénzes bevételt a készpénz és a bankszámla között.
Ettől kezdve a kereskedőre van bízva, hogy hogyan menedzseli, hogy mindig elegendő pénz álljon rendelkezésre a fizetnivalókra.
Az elektronikus kötelezettséget fizessük elektronikusan
Az optimalizálás során kétségkívül alapszabálynak tekinthető, hogy ettől kezdve a vállalkozó minden készpénzes kötelezettségét készpénzből, minden bankszámlás kötelezettségét viszont bankszámlapénzből fizessen, hogy ezek átjárására ne kelljen költenie.
Ez meglehetősen jól hangzik, és ezzel a bölcsességgel akár véget is érhetne ez a cikk, ha ez a helyzet valóban minden vállalkozónál ennyire egyszerű lenne.
Csakhogy:
- Vannak olyan vállalkozók, akik az áfakörbe tartozás miatt pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek és a járulékokat is erről kell fizetniük. A bankszámla ráadásul csak magyarországi lehet, így még egy Revoluttal sem lehet megkerülniük a pénzügyi tranzakciós illetéket.
- Mellettük nagy számban vannak a katások, akik a költségoptimalizáció miatt lakossági bankszámlákat is használhatnak. Aki nem tartozik az áfakörbe, az ugyanis lakossági bankszámlát is használhat, ahol sokkal kedvezőbb a díjazás, mint a céges számlák esetében.
- Végül van egy olyan vállalkozói kör is, ilyenek például a házról házra járó szerelők vagy ügynökök, akik nem online pénztárgéppel dolgoznak, így nem is kötelesek elektronikus fizetés biztosítására.
Az alapszabály természetesen továbbra is az, hogy amit csak lehet, ugyanabból a pénzből (tehát készpénzből vagy bankszámlapénzből) fizessünk ki, amire a kötelezettség fizetési módja vonatkozik.
Sokan úgy gondolják, a bankszámlapénz nem, de a készpénz ingyen van. Valójában a készpénz sincs ingyen. Egyrészt az elhasználódott, szakadt pénzeket be kell váltani, másrészt sok érvénytelen bankó is forgalomban van még, melyeket már csak a Magyar Nemzeti Bank vált vissza. Komoly problémát jelent a nap végi rolnizás, vagyis az aprópénz kezelése, melyet – költség ellenében – át kell váltani bankjegyre a kezelhetőség miatt. Végül a hamis bankjegyek, vagy visszaadásból, felváltásból eredő tévedések is okozhatnak veszteségeket. Mindezek során a készpénzt ráadásul még szállítani is kell, ami idő- és pénzkieséssel jár.
Nincs tehát ingyen a készpénz sem. Mégis, amit csak lehet, tényleg érdemes készpénzzel kifizetni a készpénzzel is fizethető kötelezettségek közül, ha már abban kapta a vállalkozó a bevételt is.
A bankszámlapénzzel is hasonló a helyzet. Ha valaki veszi a fáradságot és utánanéz, akkor látni fogja, hogy a bankok előszeretettel gombolnak le költségeket a számla fenntartásáért, külön a bankszámlakivonatért is, sőt, vannak bankok, melyek még az internetbank szolgáltatásért sem restellnek pénzt kérni. Mindezen felül ott van a tranzakciók utáni banki díjfizetés, megfejelve a pénzügyi tranzakciós illetékkel. Az illeték ráadásul a készpénzfelvételnél duplája az utalásosnak.
Szóval nem is olyan egyszerű ez.
Változatok a készpénz és a bankszámlapénz átjárására
Ha maradunk annál a verziónál, hogy az átutalásos számlákat átutalással, a készpénzeseket készpénzzel fizessük, valószínűleg még mindig lesz egy pénzhányad, melyet a másikból kell fedezni, mert nem lesz mindig elegendő pénzünk mindkét csoportban.
Kezdhetjük azzal, hogy megnézzük, át tudjuk-e csoportosítani a kötelezettségeket arra a fizetési módra, amelynél több pénz áll rendelkezésre. Tehát fizessük a lehető legtöbb kötelezettséget készpénzzel, ha abban kapjuk a bevétel nagyobbik részét és fordítva, térjünk át elektronikus fizetésre mi is, ha a bevételszerzésünk során kötelező elfogadnunk ezt a fizetési módot is.
Egy következő racionalizálás lehet, hogy amit csak lehet, bankkártyával fizetünk. Ezek ugyanis a legtöbb banknál ingyenesek a fizető félnek, általában még illeték sem terheli ezt a műveletet. Nyilván annak semmi értelme, hogy kivegyük a bankszámláról a pénzt és készpénzzel fizessünk ott, ahol bankkártyával is lehet, hiszen az elektronikus elfogadás a beszállítóinknál is kötelező, ha online pénztárgépet üzemeltetnek.
Ha nincs mód bankkártyával fizetni, még mindig jöhet az elektronikus átutalás, mely sokkal olcsóbb a készpénzfelvételnél. A pénzügyi tranzakciós illeték gyakran jelentős részét teszi ki a díjnak, mindenképpen érdemes tehát számolni vele.
Nem mindegy, hogy az átutalásra érvényes 3 ezrelékes, vagy a készpénzfelvételre érvényes 6 ezrelékes illetékkel számolunk. 100 ezer forintonként így 300 vagy 600 forint kerül át az államkasszába a banktól, melyet az egész biztosan behajt rajtunk. Ráadásul az elektronikus fizetés után 6 ezer forintban maximált az illeték, míg a készpénzfelvételnél nincs ilyen felső határ. Vagyis például 5 millió forint kifizetése elektronikusan 6 ezer forintos illetékkel jár, készpénzként felvéve pedig mindezért 30 ezer forintot kell leszurkolnunk a banki díj felett!
Ha viszont mindenképpen készpénzre van szükség a bankszámláról, akkor érdemes élni a banki kedvezményekkel is, már ahol vannak. Léteznek a vállalkozói bankszámlák közt is ingyenes készpénzfelvételek, de a katás, illetve áfakörbe egyébként sem tartozó vállalkozók használhatnak lakossági bankszámlát is, ahol többféle készpénzfelvételi kedvezményt is halmozhatnak.
Ingyenes készpénzfelvétel és egyéb illetékkedvezmények lakossági számláról nem áfakörbe tartozóknak
A törvényi ingyenes készpénzfelvétel havonta 150 ezer forintig érvényes, legfeljebb 2 darab készpénzfelvétel erejéig, míg ugyanezt a törvényi nyilatkozat nélkül is nyújtja a MagNet Bank. Tehát két bankszámlával, melyből az egyik Magnet Bank-os, már 300 ezer forint is összehozható teljesen ingyen, legfeljebb havi 4 készpénzfelvételből. Végül csatlakoztatható ehhez a Revolut is, melynél havonta 75 ezer forint vehető fel ingyen, azaz egészen 375 ezer forintig srófolható az ingyenes készpénzfelvétel, elenyésző egyéb költségek (plusz bankkártya éves díj és havi számlavezetési díj) mellett.
Érdemes tudni egyébként, hogy 20 ezer forint alatt nincs pénzügyi tranzakciós illeték az utalásnál, de ez a kedvezmény a készpénzfelvételre nem vonatkozik. A 20 ezer forintos rész illetékkedvezménye ráadásul akkor is levonható az átutalás összegéből, ha 20 ezer forintnál nagyobb összeget utalunk.
Ha nem csak az illetékben gondolkodunk, akkor fontos még szóba hozni a banki díjat is. Sok bank alkalmaz olyan díjakat, amelyben megszabja, hogy legalább egy minimumdíjat ki kell fizetni egy-egy átutalásért, amely díj viszont több száz forintos nagyságrendbe tartozik. A baj ezzel csak az, hogy ha nagyon kis összeget utalunk, akkor a banki díj jelentős része lesz az átutalt pénznek. Például egy 500 forintos minimum átutalási díj 2 ezer forint átutalásakor máris 25 százalékos jutalékot jelent a banknak.
Ezeket a buktatókat célszerű tehát elkerülni.
A BiztosDöntés.hu bankszámla-kalkulátorával könnyen ellenőrizhetők a katások számára megnyitható lakossági bankszámlaköltségek.
- Eszerint biztosan nem kell ilyen buktatóval szembesülni például az OTP Bank Smart számlacsomagjánál, ha a havi 250 ezer forintnyi átutalásig a banki utalási költséget lenullázó Tranzakciós csomagot is megrendeljük (35 év alatt havi 223 forintért, afelett havi 390 forintért).
- Ugyanígy nem okozhat meglepetéseket a CIB Bank ECO számlacsomagja, ahol egy utalás a törvényi pénzügyi tranzakciós illetéken felül csak 0,089 százalékos díjba kerül. De a legkedvezőbb díj valószínűleg a nulla lesz, ennyibe kerül ugyanis egy utalás díja az UniCredit Bank Mobil Aktív Plusz számlacsomagja esetében, de csak akkor, ha az utalás a mobilalkalmazásból történik és nem az asztali internetbankból.
A piacon még további hasonló számlacsomagokat is lehet találni, nem érdemes tehát ennél a nagyságrendnél többet fizetni az átutalási szolgáltatásokért.
További kedvezmények, ha utalásról vagy készpénzfelvételről van szó
2021. március 2-a óta minden, elektronikusan indított átutalás 5 másodpercen belül teljesül Magyarországon belül, két bank között is. Érdemes ezt kihasználni. Nemcsak arra gondolunk most, hogy ezzel az utolsó napon, határidőre is pontosan lehet utalni (a legtöbb banknál könnyen beállítható, hogy az átutalás ne azonnal, hanem egy beállított napon később menjen el a bankszámláról), hanem arra is, hogy adott esetben egyszerűbb a bankon keresztül kifizetni egy kötelezettséget, mint elvinni személyesen készpénzben. Elég ugyanis befizetni a bankszámlára a készpénzt és pár másodperc múlva máris a címzettnél landolhat az átutalás, amivel idő és közlekedési költség spórolható meg. A befizetés ráadásul egyre több banknál szintén azonnali az ATM-en keresztül, még hétvégén vagy éjszaka is.
A bankok ezenfelül különleges díjkedvezményeket is tudnak adni az átutalásokra vagy a készpénzfelvételekre, kibővítve az illeték biztosította törvényi kereteket.
Például az OTP Bank már említett Smart számlacsomagjában még a pénzügyi tranzakciós illetéknél is kedvezőbb egy elektronikus átutalás díja, tehát például mobiltelefonról indítva (2 ezrelék). Ezenfelül kérhető egy olyan kedvezmény Tranzakciós csomag néven, mely havi pár száz forintért havonta 250 ezer forintnyi átutalást átalánydíjassá tesz, azaz nem kell külön fizetni még átutalásonként. Ugyanennél a számlacsomagnál havonta 5 darab, szintén további díj nélküli készpénzfelvétel is kérhető együttesen havi 671 forintért bármely hazai OTP automatából. Aki megnézte már a havi számlakivonatán egy ATM készpénzfelvétel díját, az pontosan tudja, hogy mennyire kedvező ez a díjtétel.
Ugyanígy az Erste Bank is kínál hasonló kedvezményt. Havi 663 forintért csak a 6 ezrelékes pénzügyi tranzakciós illetéket kell kifizetni korlátlan számú ATM készpénzfelvételért az Erste saját hálózatában itthon és külföldön, valamint a hazai takarékbankos ATM hálózatban.
Ha átalánydíjat nem is tartalmaz, kifejezetten olcsónak számít az UniCredit Bank Ikon Plusz számlacsomagjának saját ATM díja, mely még a pénzügyi tranzakciós illetéknél is jóval olcsóbb, mindössze 0,333 százalék, de minimum 232 forint műveletenként.
Ezekkel optimalizálhatjuk azokat a költségeket, melyeknél a bankszámlára érkezett pénzeket készpénzzé szükséges átkonvertálni.
