Ne vessz el a vszja-útvesztőben: a vállalkozói személyi jövedelemadó rejtelmei – tippek kata után 3.

Általában nagyon szeretjük az automatikus megoldásokat. Vannak azonban helyzetek, amelyekben érdemes kritikával illetni az önvezérelt mechanizmust. Ilyen a kata utáni adózási forma is: automatikusan minden katás a vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá kerül, vagyis tételes költségelszámoló lesz, ha nem nyilatkozik másképp. Akkor is igaz ez, ha egyébként katázhatna az új kata szerint is, vagy ha egyértelműen az átalányadót lenne érdemes választania. Járd körül a kérdést: téged vajon az automata üzemmód vezet a legjobb eredményhez? Segítségképp összeszedtük, amit a vszja-ról tudni érdemes, de ne feledd: könyvelő is kell a csapatodba!

A vállalkozói személyi jövedelemadó a legáltalánosabb adózási forma az egyéni vállalkozóknak. Valószínűleg ezért is döntöttek úgy a jogalkotók, hogy a kata adózás átalakításával minden eddig katázó egyéni vállalkozót automatikusan a vszja alá sorolnak be, amint megszűnik a kata adóalanyiságuk. Akkor is, ha új katázhatnának a jövőben, és akkor is, ha az átalányadó sokkal kedvezőbb a számukra. Igaz mindez a szüneteltetőkre is: ha nem nyilatkoznak egyik adónem választásáról sem a megadott határidőig, és így a vszja alá kerülnek, legkorábban csak 2023-ra választhatják az átalányadózást (új kata választása esetén kisebb a kockázat: a bejelentést követő hónap első napjától már az „új” kata alanya a későn ébredő vállalkozó).

Neked vajon mi a nyerő? Ha nincs is kezünkben a megoldás pontos képlete, az alábbi kirakós-darabok segíthetnek a megfejtésben.

Nehezített pályán – nem árt egy kis ismétlés

Az új katatörvénnyel 2022. augusztus 31-én megszűnt kata adóalanyiságod, és egyéb nehezítő körülményekkel is számolnod kell. Minden esetben (akkor is, ha az új katára jogosult vagy) le kell zárnod eddigi kata időszakot egy ún. záróbevallással (ebben segítünk!), és döntened kell arról, hogy hogyan tovább. Elfogadhatod, amit a gép dobott: a vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alatt vállalkozásod működésével kapcsolatos költségeidet tételesen számolod el, és ennek megfelelően adózol, és persze az ezzel járó “komplikációkat” is vállalod. Ez akkor éri meg neked, ha nem vagy jogosult az új katára és több a valódi elszámolható költséged, mint az átalányadózásnál figyelembe vehető költséghányad, vagy több bevételi keretre van szükséged, mint amennyit az átalányadózás enged.

Ha viszont választhatod (mert főállású egyéni vállalkozó vagy és csak magánszemélyeknek szeretnél értékesíteni a jövőben, netán taxis vagy), az új katát is érdemes fontolóra venned. Ha nem (sokkal) magasabbak a költségeid, mint az átalányadózás esetén rád vonatkozó költséghányad, akkor pedig az átalányadózás választása lehet a logikus lépésed.

Ha mindezek után, könyvelőddel konzultálva úgy döntesz, hogy neked a tételes költségelszámolás a megfelelő választás – miután letudtad a kata-záráshoz kapcsolódó feladataidat – nem kell külön bejelentened a vszja választását. (Mindez persze csak akkor igaz, ha egyéni vállalkozó vagy. Ha eddig nem ev-ként katáztál, most viszont vszja szerint szeretnél adózni, szükséged lehet korábbi vállalkozásod megszüntetésére (végelszámolás) és egyéni vállalkozás indítására.)

Lesz azonban egy csomó rendszeres feladatod, és egy jóval bonyolultabb rendszert kell átlátnod, ami MINDENKÉPPEN könyvelői segítséget igényel!

Költségek labirintusában – nem bízhatod a szerencsére, keress könyvelőt!

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy könyvelőre lesz szükséged, ugyanakkor érdemes átlátnod, hogyan működik a vszja, és mi alapján fizetsz a jövőben.

Először is: tudnod kell, hogy a vállalkozói kivét és a vállalkozói osztalékalap után is meg kell fizetned különböző közterheket.

• A vállalkozói kivét (a “fizetésed”) összegét vállalkozóként te magad határozod meg, ez akár nulla is lehet. A vállalkozó kivét után egyrészt 15% szja-t kell fizetned, amire negyedéves előlegfizetési kötelezettséged van. Továbbá ez alapján kell fizetned havonta 13% szochót (szociális hozzájárulási adó), valamint 18,5% társadalombiztosítási járulékot is – ha főfoglalkozású egyéni vállalkozó vagy, ezeket mindenképp fizetned kell (0 kivét esetén is). A tb-járulék alapja ugyanis minimum a minimálbér/garantált bérminimum (attól függően, hogy a főtevékenységed igényel-e középfokú végzettséget/szakképzettséget), a szocho alapja pedig legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 %-a. Másodfoglalkozásúak esetén nincs minimum járulékfizetési kötelezettség, nyugdíjasként pedig egyáltalán nem kell megfizetned a tb-járulékot és a szochót (de nyugdíjasként nagy eséllyel az átalányadó a te utad).
• A vállalkozói osztalékalap (ezt az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell kiszámítani) után is kell fizetned 15% szja-t (ez az osztalékadó), valamint 13% szochót (kivéve, ha elérted a szocho-plafont).
• A vállalkozói személyi jövedelemadó (vszja) mértéke 9%, amit főszabály szerint a pozitív vállalkozói adóalap után vagy a törvény által meghatározott esetben a  jövedelem-(nyereség-)minimum után kell megfizetned. A vállalkozói adóalap vállalkozói jövedelem csökkentve (legfeljebb a jövedelem 50%-áig) a korábbi évek elhatárolt veszteségével. Ha a vállalkozói jövedelem negatív, akkor a vállalkozói adóalap nulla. Ha a kedvezményekkel nem csökkentett vállalkozói jövedelmed nem éri el az elvárt minimumot, akkor választhatsz, hogy az elvárt minimum után fizeted meg az adót, vagy nyilatkozattal alátámasztod az elvártnál kisebb vagy negatív eredmény valószerűségét. Jövedelem-(nyereség-)minimumnak a vállalkozói bevétel 2%-át kell tekinteni.
• Mindezek mellett természetesen fizetned kell iparűzési adót is. 8 millió forint éves árbevétel alatt választhatod az egyszerűsített adóalap-meghatározást, ebben az esetben az ipa-alap a nettó árbevétel 80%-a. (A 8 milliós árbevételt év közben kezdő vállalkozóknál arányosítani is szükséges.) Egyéb esetben normál ipa-megállapítást alkalmazhatsz, ekkor a nettó bevételed és a helyi adókról szóló törvény szerinti elszámolható költségek különbözete képezi az ipa alapját.
• Ne feledkezz meg a kamarai hozzájárulásról sem, ami évente 5.000 Ft (ha csak a Kereskedelmi és Iparkamarához tartozol).
• Emellett lehet, hogy áfát is kell fizetned (főszabály szerint akkor, ha nem választasz alanyi adómentességet, vagy meghaladod az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárát, és áfakörbe kerülsz át). Ha év közben kezdted a vállalkozásod, naptári napokra arányosítva kell meghatározni az AAM keretet.

Felmerülhet benned a kérdés, hogy akkor mégis hogyan lehet kedvező számodra a végeredmény. Ha a vszja-lapot osztották neked, és nem tudod vagy nem szeretnéd eldobni, érdemes kijátszanod az előnyöket, ha teheted:

• Magasabb lesz a társadalombiztosítási ellátások (például táppénz) összege, mint az új kata esetén.
• Szja-kedvezmények érvényesíthetők a vállalkozói kivétre: négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény.
• Családi járulékkedvezményre is jogosult lehetsz.
• Megváltozott munkaképességűként a szociális hozzájárulási adóból is kedvezmény illethet meg bizonyos feltételek fennállása esetén.

Nem egyszerű, ugye? Megrettenned azonban nem kell, de arról reméljük, meggyőztünk, hogy egy szakértő könyvelőre nagy szükséged lesz.

(Nem várt) fordulatok – teendőid a vszja hatálya alatt

Ahogyan már mondtuk, a vszja választását nem kell külön bejelentened. Ugyanakkor a biztosítási jogviszony létrejöttéhez (ez kötelező, kivéve, ha nyugdíjas vagy) mindenképpen be kell adnod a 22T1041 adatlapot. Ha ez pipa, számos rendszeres teendő vár még rád (és könyvelődre!) tételes költségelszámolóként. 

• Járulékbevallást kell készítened minden hónapban a társadalombiztosítási járulékról és szociális hozzájárulási adóról. Ezt a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell beadnod a 2258-as nyomtatvány segítségével, és eddig kell megfizetned a kötelezettségeket is. Ha nyugdíjas vagy, akkor nincs ilyen kötelezettséged.
• Negyedévente be kell fizetned az szja- és a vszja-előleget a tárgynegyedévet követő hónap (január, április, július, október) 12-éig.
• Évente egyszer személyi jövedelemadó bevallást is készítened kell a tárgyévet követő év május 20-ig. Ebben a bevallásban kell szerepeltetned az osztalékalapot, és az azután fizetendő személyi jövedelemadót is eddig az időpontig vagy köteles megfizetni.
• Naplófőkönyvet vagy pénztárkönyvet is köteles vagy vezetni úgy, hogy zárt rendszerben nyomon követhető legyen a tevékenységeddel kapcsolatos pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény. Mivel ezekkel a fogalmakkal talán még nem is találkoztál, valószínűleg elég ijesztőek számodra. Plusz egy érv a könyvelő alkalmazása mellett – reméljük, most már látod, hogy ezt nem kerülheted ki. Ráadásul egyéb részletező nyilvántartásokra is szükség lehet…

Hogy mindezek által közelebb kerültél-e a megoldáshoz, vagy további tekervényeket látsz magad előtt, azt nem tudjuk, de azt igen, hogy egyedül nem fog menni! Találj partnert, aki szakmai támogatód lesz a vszja-pályán! 🙂