Vállalkozóként alighanem, könyvelőként biztosan találkoztál már az eÁfa fogalmával, ami a NAV szándéka szerint jelentősen könnyíti az adminisztrációt: elkészíti ugyanis helyettetek az áfabevellást. Ez nagyon jól hangzik, de vajon valóban így van? Most, hogy a szolgáltatás elindult, felkértük Czöndör Szabolcsot, a NAV korábbi, és a PwC jelenlegi szakértőjét, hogy segítsen tiszta vizet önteni az eÁfa poharába.
Az eÁfa rendszerről az adózásban jártas szakemberek már részletesen olvashattak, – köztük a Számlázz.hu blogjában is – hiszen a koncepció már nem nevezhető újkeletűnek. Miután a releváns jogszabályi környezet Országgyűlés által történő elfogadását, majd a rendszer közzétételének időpontját is folyamatosan elnapolták, most, hosszas várakozás után végre eljött az idő: 2024. január 1-jével hivatalosan, élesben elindult az eÁfa rendszer.
Az eÁfát kipróbálhatjuk, használhatjuk és közben megfogalmazódhat bennünk az a gondolat, hogy igen, ez a megoldás átalakíthatja az áfabevallás elkészítésének folyamatát. De természetesen ez a kijelentés nem lesz helytálló minden vállalkozásnál. Messzemenő következtetések előtt érdemes először kicsit elmélyedni az eÁfa nyújtotta lehetőségekben.
Hogyan készül az adóbevallás az eÁfa rendszerrel?
Először is olvasóinkban felmerülhet a kérdés, hogy a továbbiakban hogyan és milyen formában tudják elkészíteni az adóbevallásukat, partnereik bevallásait. A áfabevallások elkészíthetők:
- az eÁfa webes felületén,
- egy úgynevezett M2M, azaz gép-gép (vállalatirányítási rendszer és eÁfa rendszer) kapcsolaton keresztül, valamint
- hagyományos formában, az xx65 nyomtatvány kitöltésével.
Kinek jó és hogyan működik az eÁfa webes felülete?
A webes felület használata leginkább azoknak a vállalkozásoknak ajánlott, amelyek – áfa szempontból – kevésbé komplex tranzakciókat bonyolítanak partnereikkel, függetlenül attól, hogy mikro-, kis-, vagy középvállalkozásról van szó. Egy kevésbé komplex tranzakciót legfőképpen úgy definiálhatunk, hogy egy olyan gazdasági esemény, amelyről valamilyen kötelezettség keretében teljeskörűen szolgáltatunk (vagy a partnerünk szolgáltat) adatot az Adóhatóság részére. De melyek is azok a – kötelezettségek adózói teljesítésének eredményeként létrehozott – adatbázisok, melyből az eÁfa rendszer táplálkozik?
A webes felületen generált áfabevallásnak három fő adatforrása van:
- az Online Számla adattartalma (OSZ),
- az online pénztárgépek segítségével riportált adattömeg (OPG), illetve
- a vámigazgatási nyilvántartásokból származó adatok (CDPS).
Tehát a webes felület a fenti adatbázisokra alapozva, előre meghatározott szabályrendszer alapján készíti elő a vállalkozások áfabevallásait. Jogosan merülhet fel a gondolat olvasóinkban, hogy ha ennyire egyszerű a bevallás elkészítésének folyamata, akkor a továbbiakban nincs is szükség se könyvelőre, se adótanácsadóra?
A könyvelő és az adótanácsadó szerepe
Természetesen nem lenne teljesen helytálló az a következtetés, hogy a bevalláshoz nélkülözni lehet a szakemberek munkáját. Jól érzékelhető, hogy a fenti adatbázisok adatai nem feltétlenül elegendőek egy áfabevallás teljeskörű, jogszabályoknak megfelelő elkészítéséhez (a teljesség igénye nélkül: az adattömeg nem tartalmazza a pénzforgalmi adatokat, bizonyos tranzakciótípusok teljesen kimaradnak a rendszerből, valamint azon emberi “mulasztásból” eredeztethető eltéréseket is figyelmen kívül hagyja, melyek nem algoritmizálhatók megfelelően).
Ezzel az Adóhatóság is teljes mértékben tisztában van. A NAV előzetes becslései alapján, az összesen körülbelül 550.000 adózóból – aki áfabevallás benyújtására köteles – mindössze megközelítőleg 50.000 tudja úgy használni az eÁfa webes felületét, hogy az előzetesen generált áfabevallás tervezetének módosítására ne vagy csak minimálisan legyen szükség. És pontosan ezen okra vezethető vissza az, hogy a jogszabályalkotó lehetőséget biztosít az áfabevallás más módon történő elkészítésére. Ez a gép-gép kapcsolat, mely a könyvelő által előkészített áfaanalitikából indul ki és az eÁfa rendszerben szerepeltetett adatkörrel bővíthető, pontosítható vagy akár az áfaanalitika tartalma ellenőrizhető. Pontosan itt van szerepe a könyvelőnek vagy adótanácsadónak, aki tudja értelmezni az eÁfa rendszer válaszüzeneteit és adójogilag is át tudja látni az összefüggéseket.
Webes felület – azonosítsuk a korlátokat! Ki is az aki ebből igazán profitál?
Bár a webes felület (vagy az ott fellelhető adattömeg) integrálása – akár az áfabevallás elkészítési folyamatába, akár csak a validációs műveletekbe – jelentősen csökkentheti az adminisztrációs terhet, ennek a rendszernek is vannak korlátai.
Ez főképpen abból eredeztethető, hogy a rendszerben szerepeltetett adattömeg nem teljeskörű – tehát az alapján önállóan áfabevallás nem készíthető minden esetben. Ezen túlmenően az eÁfa funkcióinak bővítése az adózói visszajelzéseken is kell, hogy alapuljon, – már csak a “támogató adóhatóság” koncepciójából is eredeztethetően – vagyis az jelenleg még nem elégíti ki teljes körűen az adózói igényeket. Így az eÁfa rendszer mostani állapotára tekintsünk úgy, mint egy videójáték béta verziójára, és ezen szemléletmóddal vizsgáljuk meg annak fejlesztendő területeit.
Mire nem alkalmas még az eÁfa rendszer?
Először is az eÁfa jelenleg nem alkalmas az áfabevallások önellenőrzésére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben egy vállalkozás vagy a könyvelő az eÁfa felületen keresztül nyújtotta be a bevallást a 2024. januári adómegállapítási időszak vonatkozásában, úgy azt csak az xx65-ös nyomtatvány kitöltésével tudja önellenőrizni (annak minden negatívumával együtt – például a belföldi összesítő nyilatkozatok elkészítésével). Az önellenőrzésre az adóhatóság ígérete szerint 2024 közepétől lesz lehetőség a rendszerben.
Az eÁfa rendszer továbbá nem képes a harmadik országból érkező szolgáltatások, valamint a Közösségi termékbeszerzési és szolgáltatás igénybevétellel összefüggésben azonosítható tranzakciók áfabevallásba történő behelyezésére. Az emögött meghúzódó ok nem más, mint hogy az Adóhatóságnak ezek az adatok az áfabevallási határidőt megelőzően nem állnak rendelkezésre. Így értelemszerűen azt az eÁfában, és a bevallásban sem tudja automatikusan szerepeltetni.
Ezen kívül a rendszer bizonyos tranzakciótípusokat nem képes a jogszabálynak megfelelően kezelni. Ilyen tranzakciók például azok, amelyek esetében az áfafizetési kötelezettséget/levonási jogot a pénzügyi teljesítés keletkezteti (például a pénzforgalmi elszámolás szabályaival érintett tranzakciók). Ebben az esetben például egyértelműen megállapítható, hogy azon adózók köre akik nem tudják különösebb emberi beavatkozás nélkül benyújtani az áfabevallást az eÁfa rendszeren keresztül, nem szűkíthetők le a nagyvállalatokra. Ez is arra vezethető vissza, hogy “hiányos” adattömeg áll a NAV rendelkezésére.
A teljesség igénye nélkül végül, de nem utolsó sorban, az eÁfa nem tudja értelmezni azon tételeket, melyekhez nem kapcsolódik áfaösszeg (pl. különbözet szerinti adózás, fordított adózás). Ezeket webes felület használata esetén manuálisan, M2M kapcsolat esetében API kapcsolaton keresztül lehet behelyezni az áfabevallásba.
Megéri használni az eÁfát?
A negatívumok hallatán a vállalkozásokban, könyvelőkben felmerülhet a kérdés, hogy jelenleg megéri-e az átállással bajlódni. Miért nem egyszerűbb a továbbiakban is az xx65 nyomtatvány alkalmazása?
Hát azért, mert akár saját fejlesztéssel, akár bizonyos külső szolgáltatók bevonásával ezen “gyermekbetegségek” egy szempillantás alatt kiküszöbölhetők. A Számlázz.hu csapata – az eÁfa által nyújtott lehetőségein felbuzdulva – jelenleg is dolgozik olyan megoldások, új funkciók kialakításán, melyek az áfabevallás elkészítésével töltött időt jelentősen csökkentik. Legyen az egy szektorspecifikus (vagy tranzakcióspecifikus) megoldás, vagy a vállalkozások egy szélesebb körének releváns funkció. Az üzenet egyértelmű, a jövő az áfabevallások területére is megérkezett. Minél előbb éljünk az eÁfa által nyújtotta lehetőségekkel, hogy minél többet tudjunk profitálni belőle – mind adóügyi megfelelőség, mind hatékonyság területén – akár vállalkozásként, akár könyvelőként!
Czöndör Szabolcstól a jövőben rendszeresen közlünk szakértői írásokat.
